| Óvóhelyek : Magatartási szabalyok a kitelepítés során |
Magatartási szabalyok a kitelepítés során
Nyilasharcos 2008.06.16. 15:33
A szükséges magatartási formák és a kitelepítés menete. Alapvető tájékoztatás, közérthetően.
Magatartási szabályok a kitelepítés folyamán, a kitelepítés menete
A következő írás nem teljesen saját tanulmányaimon, tapasztalataimon alapul, hanem tevékenyen részt vett, főleg az óvóhelyen belüli magatartási viszonyok megalkotásában/ bővítésében a MHI Központ, valamint az MHI felügyeleti szerve is.
Amennyire lehetett próbáltam egyszerűen és közérthetően fogalmazni, hogy a legfiatalabbak is megérthessék a tájékoztatóban foglaltakat.
Természetesen ez az ismertető nem tér ki (nem is lehetséges) minden részletre. Csak a főbb pontokat ismerteti, főleg a magatartási kötelezettségeket. Pontosabb tájékoztatást vész, vagy gyakorlat esetén az erre kijelölt hivatalos, és/vagy tapasztalattal rendelkező önkéntes személyek nyújtanak a helyszínen.
A kitelepítést minden esetben tájékoztatás előzi meg.
Ez a legtöbb esetben több módon történik. Egyrészt légiriadóval, mely az egyik legfőbb tájékoztató (lenne, ha mindenhol működne, könnyen lehet, sokan már fel se ismernék). Továbbá a rádióállomások és televíziók megszakítják programjukat, s kötelezően bejelentik a hírt. Ezen kívül természetesen még hangos bemondás útján minden erre alkalmas épületben, területen (pl.. iskolarádiók, vasúti pályaudvarok, stb…)., továbbá a mozgó hangosbemondók által (autóra szerelt külső hangszórók).
A mai világban persze jelen vannak a lakosság „riadóláncai” is, vagyis e-mailek, SMS-ek, MMS-ek, telefonhívások. Ezeket kéretik mellőzni, mert leterhelik a központi rendszereket, így a hatóságok munkája is indokolatlanul megnehezedhet.
Amint megtörtént a tájékoztatás egy katasztrófáról, várható légi/ rakétatámadásról, netán tömegpusztító fegyverek várható megérkezéséről, úgy fegyelmezetten, de a lehető leggyorsabban haza kell térni a családhoz, a lakásba, illetőleg az otthontartózkodóknak meg kell várniuk családtagjaikat és összekészíteni a szükséges óvóhelycsomagot (lásd később). Családtagot megvárni, illetőleg gyorsan hazafelé tartani természetesen csak abban az esetben, ha a családtagok egymástól nem helyezkednek el túl nagy távolságra. Sajnálatosan a „túl nagy távolságot” nem lehetséges pontosan meghatározni. Mert az a 10 km, melyet meg kell tennie egy gazdának a néptelen földúton nem egyenértékű 10 km-rel sűrűn járt területen, vagy városban.
A főváros ez esetben (is) külön elbírálás alá esik. Alapvető irányelv, hogy ne akarjunk autóba, vagy más gépjárműbe ülni riadó esetén Budapesten! Ezzel csak fokoznánk az amúgy is gyakori dugókat, hátráltatva ezzel a hatóságok munkáját, a kitelepítési folyamatot. Vegyük igénybe a tömegközlekedést, különös tekintettel a metró és HÉV közlekedést, esetleg elővárosi vonatokat. Ezek ugyanis kötöttpályás közlekedési eszközök, melyeket a legtöbb esetben nem tud hátráltatni (legalábbis annyira) a gépjárműforgalom. Továbbá érdemes a bicikliket, és gyalogos forgalmat előnyben részesíteni. Fontos, hogy a KRESZ szabályait még ebben az esetben is tartsuk be, hogy ne vezessen a kapkodás káoszhoz, s így felesleges tragédiákhoz.
Otthon a családdal együtt, ha csak nagyjából egy időben érkeztünk (pl. szülők munkából, gyerekek iskolából), akkor azonnal, de nem kapkodva készítsük össze az óvóhelycsomagot, amennyiben családtagok már megérkezésünk előtt is otthon tartózkodtak, úgy ők már (remélhetőleg) összekészítették. Ezt indulás, vagy a központi kitelepítés megkezdése előtt gondosan ellenőrizzük!
Amennyiben a veszély azonnali (pl.: légi/ rakétatámadás), úgy a központilag vezényelt kitelepítésre nincs idő, az elmarad.
Ekkor elsőként a család tagjai készítsék össze az óvóhelycsomagot. Ezt követően el kell zárni a vízcsapokat, továbbá a vízóráknál a vízrendszert, valamint a gázvezeték főcsapját. Az elektromos hálózat főkapcsolóját lezárni (biztosítékot kikapcsolni), továbbá, a gáztűzhelyben, esetleges fa/ szén/ olajtüzelésű berendezések esetén az égéstérben meg kell szüntetni a tüzet. Mindezek után a lakás ablakait bezárni, a redőnyöket leereszteni, a lakás ajtaját alaposan bezárni.
Amennyiben tudomásunk van közeli óvóhelyekről, úgy oda, amennyiben nincs, vagy nem található az adott körzetben, úgy a pincébe, táró óvóhelyre (barlangok, bányák), vagy mesterséges építményekbe (pl. mélygarázs, borospince, stb…) kell húzódni. A védelmet ellátó létesítmények megközelítése közben ügyeljünk a fegyelemre, egymás biztonságára, a kapkodás, fegyelmezetlenség csak bajokhoz vezethet.
Amennyiben a riasztástól számítva még marad idő a jobb felkészülésre, úgy mindent kövessünk el annak érdekében, hogy ezt sikerrel megtehessük. Tartósabb hatású fegyverek esetében (pl.: radioaktív, biológiai, bizonyos vegyi fegyverek), várjuk meg lakóhelyünkön a kitelepítést végző személyeket, s pontosan kövessük utasításaikat.
Vidéken, ha a megfelelő eszközök rendelkezésre állnak, és nincs kijelölt óvóhely, úgy a pontosság megtartása mellett a lehető leggyorsabban építsünk többedmagunkkal árok, vagy favázas szükségóvóhelyet.
A kitelepítés végrehajtásának rendje
A kitelepítés első lépcsőfokaként a kijelölt hatósági személyek, s esetlegesen önkéntesek lakásuktól a kijelölt gyűjtőpontokhoz (pl.: tömegközlekedési csomópontok, terek, munkahelyek) irányítják a terület lakosságát. Itt történik a gyülekezés, ha az idő engedi egy alapvető tájékoztatás a kitelepítés menetéről, rendjéről, valamint a befogadási hely ismertetése (város, esetlegesen azon belül a létesítmények (pl.: adott sportcsarnok, művelődési ház, stb…).
A kitelepítés gyorsítása érdekében a kijelölt hatósági személyek 50, illetve 100 fős csoportokban amilyen gyorsan lehet, útnak indítják a kitelepülőket, az odarendelt, és/vagy rekvirált járművek igénybevételével, vagy gyalogosan, a lehetőségekhez mérten.
A kitelepülők saját járműveikkel is elhagyhatják a veszélyeztetett területet, az eligazítást követően, a kiadott forgalmi rend betartásával. Ez esetben, amennyiben van fennmaradó hely, úgy kötelesek magukkal vinni annyi személyt, ahányan még elférnek óvóhelycsomagjukkal együtt a gépjárműben. Amennyiben ezt meg kívánnák tagadni, úgy számítsanak rá, hogy a jármű elkobzásra kerül, s ők mehetnek gyalog.
(Szükség, vagy rendkívüli állapot esetén a rend fenntartásával megbízott személyek különleges jogköröket élveznek, s elsődleges céljuk a rend fenntartása. Aki agresszív cselekményeket hajt végre (pl.: megpróbál embereket lerángatni a teherautóról, hogy ő felférjen, vagy nekiesik a rendfenntartóknak), az vésse eszében, szükséghelyzetben a fegyveres erők tagjainak nem csak joguk, de kötelességük is bármilyen eszközzel fenntartani a rendet. Vagyis, az agresszív, bepánikolt, beszari alak, aki a jogaira hivatkozik, örüljön, ha nem lövik le helyben.)
A gyülekezési pontoktól a kitelepülők első lépcsőben az első átmentő állomásra kerülnek. A biztonságos távolságtól függően elképzelhető, hogy nem egy, hanem két átmentő állomás is található, míg elérik a kirakodási pontot, vagyis a végállomást, ahol a befogadási terület központja található, illetve az a körül kijelölt gyülekezési területek.
A befogadási területre való megérkezés után a kitelepítettek kötelesek lejelentkezni, magukat irataikkal igazolni, majd a számukra kijelölt helyre beköltözni.
A lakóhelyi kitelepítés során központi státuszt élveznek egyes dolgozók és családjaik. Ez azt jelenti, hogy az ő kitelepítésükről az erre kijelölt szervek kötelesek gondoskodni, ahhoz mindenkor járműveket biztosítani. Ilyenek a háború esetén is működésre kötelezett üzemek, hivatalok és intézmények dolgozói és családjuk, valamint az irányító szervek dolgozói és családjuk. Továbbá a bentlakásos intézmények (kollégiumok, nevelőotthonok, kórházak) lakói, gondozottjai és gondozói.
Szállításuk egyenesen a befogadási helyig történik.
Meghatározott veszélyek esetén kitelepülési és befogadási kötelezettség áll fenn.
Ez annyit jelent, hogy a veszélyeztetett területet mindenki köteles elhagyni, illetőleg a befogadási helyen kötelező befogadni a kitelepítetteket. Utóbbi vonatkozik minden ott lakóra, vagyis lakásának, házának, egyéb a tulajdonában lévő ingatlanoknak egy részét köteles a kitelepítettek rendelkezésére bocsátani, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Köteles biztosítani az alapvető igényekhez való hozzáférést (wc, fürdőszoba használat, alvási/ pihenési lehetőség, főzési lehetőség, ágynemű, ruházat, egyebek).
A kitelepített személyek kötelesek segíteni társaikat, illetve részt venni a befogadó épület rendben, tisztán tartásában, a ház körüli egyéb munkákban, továbbá megjelenni az előírt közmunkákon.
Amennyiben a kitelepített személy munkahelye háború esetén is működésre kötelezett, úgy köteles ott munkára megjelenni.
Magatartási szabályok a kitelepítés és karantén során
Szabványos kitelepítés
A kitelepítésre való felkészülés alatt mindig legyünk alaposak, különösen az óvóhelycsomag összeállítása, és a lakás lezárása során. Semmiképp se kapkodjunk, de minden esetben siessünk.
Amennyiben a veszély azonnali (pl.: légitámadás), úgy sietősen, de nem kapkodva igyekezzünk elérni a legközelebbi óvóhelyet, amennyiben arról tudomásunk van a közelben, amennyiben ilyen nem található, úgy az egyéb, védelmet szolgáló létesítményt.
Az odautat lehetőleg kisebb csoportokban (10-25 fő) tegyük meg, vigyázva egymás biztonságára, támogatva a velünk tartó személyeket, különösen a gyerekeket.
Lehetőség szerint próbáljunk a közelben keresni egy hatósági személyt (honvédet, rendőrt, polgárőrt, iskolaőrt, stb…), aki segítségünkre lesz ebben a helyzetben. Amennyiben egy hatósági személy a csoporttal tart, úgy a csoport tagjainak kötelessége betartani az ő utasításait.
Amennyiben a veszély tartós hatású, úgy a hatósági tájékoztatásnak megfelelően jelenjünk meg családunkkal együtt a gyülekezési pontokon.
Az oda vezető utat fegyelmezetten, egymást, különösen a gyermekeket segítve, egymás testi épségére vigyázva, de egyúttal lehetőleg gyorsan tegyük meg. Az oda vezető úton lehetőleg vegyük igénybe hatósági személyek segítségét, irányítását. Minden kitelepülő köteles engedelmeskedni a hatósági személyek utasításainak.
A gyülekezési pontot elérve jelentkezzünk le (személyi adatok, szakértelmek (különös tekintettel egészségügyi ismertetése a kitelepülést felügyelő személyekkel), majd fegyelmezetten és türelmesen várakozzunk a hatóságok utasításaira, figyelmesen hallgassuk végig az eligazítást. A csoportok tagjai felelősek egymásért, ügyeljünk egymás biztonságra, a csoport fegyelmére, a csoport tagjainak megnyugtatására. Fegyelembontás, zúgolódás esetén elsőnek próbáljuk meg a csoporton belül kezelni a problémákat, közepesen súlyos esetben értesítsünk egy hatósági személyt.
Ismét megjegyzem, kitelepítés és vészhelyzet során a hatóságoknak kötelessége a fegyelmet bármilyen eszközzel fenntartani. Aki vét a fegyelem ellen, az nem csak saját, de az egész közösség biztonságát teszi kockára, így szükség esetén lelövendő a közösség érdekében.
Részlegesen, vagy teljesen járművel történő kitelepítés esetén a járműre kerülés prioritása a következő: háború esetén is működésre kötelezett szervek dolgozói, valamint fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóinak családtagjai, gyermekek, adózó polgárok, őket követően mindenki más.
Az első átmentő állomásig vezető úton (függetlenül a megközelítés módjától) ajánlott élelmet fogyasztani és ivóvizet (vagy üdítőt) magunkhoz venni. Gyalogos kitelepítés esetén menetelés közben (legfeljebb rövid időre megállva, pl. konzerv felbontásáig), járművel történő kitelepítés esetén lehetőség van haladás közben, illetve a levezényelt megállás idején (pl. tankolás).
Élelmet és ivóvizet fogyasztani leghamarabb 15-20 km megtétele után lehetséges (ennek oka az esetleges radioaktív kiszóródás, vegyi szennyeződés, avagy biológiai veszély elleni védelem erősítése).
Az első átmentő állomásig vezető úton a testi szükségletek végzésére lehetőség szerint minél kevesebb időt fordítsunk. Amennyiben rendelkezésre áll út közben erre valamilyen nyilvános toalett, úgy siessünk, de ne tolakodjunk. Amennyiben nem áll rendelkezésre, úgy gyalogos kitelepítés esetén az út mellett nyílik lehetőség a szükség elvégzésére, a csoport tagjainak jelezve ideiglenes leválásunk okát. Miután végeztünk, igyekezzünk utolérni csoportunkat. Járművel történő kitelepítés esetén (kivéve vasúti, mert ott található nyilvános wc) jelezzük a vezetőnek, szükségletünket. Több ember esetén a vezető leválik a konvojtól és megáll egy rövid időre, míg dolgunkat elvégezzük.
Az első (esetlegesen második) átmentő állomásig és a kitelepítési pontig vezető úton is alapvető követelmény mindenkitől a fegyelem és kijelölt forgalmi rend betartása, továbbá a feltétlen engedelmesség a hivatalos szervek tagjainak. Aki ezek ellen vét, az készüljön fel rá, hogy hátrahagyják, vagy lelövik.
Az út során a csoportok tagjai kötelesek egymást segíteni, megnyugtatni, a gyermekekre és a rend betartására különösen ügyelni.
Az átmentő állomáson (amennyiben kettő van, úgy mindkettőn) van egy megállás. Ennek időtartama változó, 5 perctől 90 percig terjedhet (attól is függően, hogy hány embert irányítottak oda a kitelepítés vezetői). Ennek időtartama alatt lehetőség van szükségünket elvégezni, pihenni egy keveset, étkezni.
Az átmentő állomáson lehetőség szerint az odairányított járművek folytán minél több embert igyekeznek majd a hatóságok gépjárműre helyezni, ha a veszélyesség ezt indokolja, a járműre kerülési prioritás szerint.
A kitelepítési ponton nagyrészt véget ér az út.
A megérkezést követően a kitelepítetteknek kötelező lejelentkezniük. A lejelentkezéssel együtt elirányítják őket a befogadási címre, ahol ideiglenesen lakni fognak, amíg a szükség úgy kívánja. A magukkal hozott óvóhelycsomagot továbbviszik a megadott címre.
A befogadó ingatlanban a hatóságok koordinálásával elhelyezkednek. A befogadó ingatlan lehet ideiglenesen átalakított közösségi épület (pl.: művelődési ház, sportcsarnok), vagy magáningatlan (pl.: üdülő, szálloda, raktár), sok bizonyos esetekben családi ház.
A befogadónak kötelessége tisztességesen bánni a befogadottakkal, őket segíteni, számukra kötelessége biztosítani a közös helyiségek (wc, fürdőszoba) használatát, biztosítani főzési, mosási lehetőséget, szükség esetén ruha és ágyneművel, élelmiszerrel ellátni, valamint hálóhelyet biztosítani. Aki ezen kötelességét nem kívánná tisztességesen ellátni, annak ingatlana valamint ott található ingóságai elkobzásra kerülnek.
A befogadó a befogadottakkal, vagy az állammal szemben semminemű vagyoni, vagy egyéb követelésekkel nem léphet fel.
A befogadottaknak kötelességük a befogadóval szemben tisztességesen és mértéktartóan viselkedni, őket mindenben segíteni. Beleértve az elhelyezésükhöz szükséges átalakítások elvégzésében és házimunkában döntő részt vállalni. A befogadottak nem léphetnek fel az alapvető létfenntartáshoz szükségesnél nagyobb mértékű követelésekkel. Amíg befogadott státuszban vannak, addig kötelesek fokozottan betartani a törvényeket. Bármely befogadott, amennyiben bűncselekményt (pl. lopás) követ el befogadásának időtartama alatt jelentősen szigorúbb büntetésekre számíthat.
Árvízveszély miatti kitelepítés
Árvízveszély esetén a szokványos kitelepítésnél leírtakon túl még további intézkedések szükségesek a gyülekezőhelyre történő elindulás előtt.
A fontosabbnak ítélt bútorokat és elektromos berendezések, valamint egyéb tárgyakat a lakók ajánlatos, ha az épület felsőbb szintjeire pakolják (felső emeletek, padlás, lépcsőház felsőbb része), de semmiképp sem a tetőre, mert ott esőzés esetén ugyanúgy károsodhatnak.
A mezőgazdasági területek lakóinak a háziállatokat a megfelelő gyűjtőpontokra kell terelni, a mezőgazdaságban használt mérgező anyagokat (pl.: permetező és növényvédő szerek) zárt, vízálló tárolókba helyezni.
Az udvaron, kertben, folyosón tárolt szerszámokat és eszközöket az épületekben elhelyezni.
Karantén
Karantént járványok esetén rendelnek el.
A járvány eredete lehet természetes, vagy mesterséges (biológiai fegyver, kutatási baleset).
A járvány fertőzhet légi úton, vagy cseppfertőzéssel (legalábbis ezek esetében szoktak karantént elrendelni).
Karantént csak súlyosan fertőző, és/vagy súlyos hatású betegségek esetében rendelnek el.
A karanténra azért van szükség, hogy fertőzött területet elszigeteljék a meg nem fertőzöttektől, így védve az egészséges lakosságot a betegségtől, mely miatt a vesztegzárat elrendelték.
A karantén területét - amennyiben a központi rendelkezés egyáltalán engedélyezi bárkinek is annak elhagyását -, úgy csak az erre felhatalmazott személyek hagyhatják el. Ők szinte kivétel nélkül csak járványügyi szakértők, orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervek, vagy a katasztrófavédelem emberei lehetnek. Az esetek döntő többségében ők is csak rövid időre (pl.: felszerelés továbbítására) hagyhatják el a veszélyeztetett területet, szigorú ellenőrzés (felhatalmazás, igazolványok és járványügyi vizsgálat után).
A veszélyeztetett terület határán a hatóságok védelmi zónát alakítanak ki. Bárki illetéktelen, aki ezekbe engedély nélkül belép, azt visszafordítják, vagy, ha erre nem hajlandó, akkor lelövik, a többség védelmének érdekében, függetlenül attól fertőzöttnek érzi-e magát, vagy egészségesnek.
A vesztegzár időtartamára mindenki köteles visszahúzódni lakóhelyére, kijárási tilalom lép életbe. Engedély nélkül nem léphet ki senki lakásából, köteles kis közösségben (családjával) maradni, minden ablakot, ajtót becsukni, hogy a megfertőződés esélyét minimálisra csökkentse.
Köteles minden személy jelenteni, ha önmagán, vagy családtagján, illetve más személyen, akivel egy háztartásban tartózkodik betegségre utaló jeleket, vagy rendellenességeket fedez fel. A legkisebb tünetet, pl.: orrfolyást, ritka köhögést, 37,5 feletti lázat is jelenteni kell.
Az a személy, akin esetleges fertőzöttségre utaló jelek jelentkeznek köteles alávetni magát a vizsgálatoknak, esetleges kezeléseknek, illetve a további elkülönítésnek, a hatóságok rendeletei, illetve erre kijelölt személyek belátása szerint.
A vesztegzáron belül tartózkodók mindenben kötelesek a hatóságok utasításait pontosan követni, s erre másokat rábírni. Ha ezzel ellentétes cselekedeteket, vagy azokra való felhívásokat tapasztalnak, úgy azokról kötelesek jelentést tenni a hatóságok illetékeseinek.
A karantén idejére a kijelölt szervek és hatóságok gondoskodnak a fertőzött terület ellátásáról (pl. élelmiszer), szükség esetén ivóvíz, egyebek. Ez történhet szárazföldön, nehezebb megközelíthetőség, vagy különösen súlyos fertőzés esetén légi úton.
Függelék
Óvóhelycsomag tartalma:
- Személyes iratok, igazolványok: (különös tekintettel: személyi igazolvány (tanulók esetén diákigazolvány is), TB kártya, orvosi kártya (vagy chip, mely tartalmazza a főbb orvosi adatokat, pl.: vércsoport, betegségek, gyógyszerérzékenységek), továbbá munkavállalói igazolvány és adókártya). Ezen felül, csak abban az esetben, ha épp található nálunk: kézpénzt, más esetben inkább a bankkártyát, értékpapírokat.
- Lakás és egyéb kulcsok.
- Élelmiszer és ivóvíz: amennyit a háztartásban gyorsan össze lehet szedni. Iránymutatóként érdemes legalább egy teljes napra elegendő élelmet és ivóvizet összekészíteni, lehetőség szerint ajánlott három napra elegendőt. Lehetőség szerint az első napon felüli élelmiszer legyen tartós, például kétszersült, konzerv, dobozos tej, amennyiben ilyenek találhatók a háztartásban. Amennyiben a háztartásban található, úgy érdemes energiaitalt is magunkkal vinni. Alkoholt lehetőleg ne vigyünk magunkkal, vagy legfeljebb roppant kis adagot (legfeljebb 2 dl), sebfertőtlenítő és fájdalomcsillapító célzattal.
- Rendszeresen szedett gyógyszerek, amennyiben az illetőnek valóban rendszeresen kell azokat szednie.
- Alapvető gyógyszerek és orvosi felszerelés. Vagyis fájdalom és lázcsillapítók, multivitaminok, kötszer, fertőtlenítő folyadék, kisolló, ragasztószalag, sebtapasz, stb… Amennyiben található gépjármű a család tulajdonában, úgy az abban kötelezően jelen lévő orvosi doboz is tökéletesen megfelel e célra.
- Amennyiben a család rendelkezik vele, úgy komolyabb gyógyszerek. Például rádióaktivitástól védő gyógyszerkészítmény, immunrendszer erősítők.
- Az adott évszaknak megfelelő, legalább egy, legfeljebb négy váltás ruha (felső és alsóruházat). Ezen felül, még meleg időben is mindenképpen vigyünk magunkkal melegebb ruházatot, széltől és esőtől védő kabátot. Továbbá érdemes egy tartalék, strapabíró lábbelit is magunkkal vinni.
- Tisztálkodási szer (ajánlott a szappan), egy nagyobb törölköző, wc papír, esetleg zsebkendő.
- Hálózsákot, vagy pokrócot, a lehető legkönnyebb, de meleg fajtából.
- Egyéni védőeszközök, szükség esetén légzés és bőrvédő eszközként használható ruházat.
- Többfunkciós felszerelések, például svájci bicska, kanálgép (egybevont étkészlet és konzervnyitó), más hasonlók.
Ezek mellett még lehetőség van, alacsony súlyú és kis térfogatú, egyéni szórakoztató eszközök elhelyezésére az óvóhelycsomagban, például: könyv, baba, táskarádió, mobiltelefon, discmen, hordozható MP3 lejátszó, stb…
Az óvóhelycsomag összekészítésénél arra kell törekedni, hogy az minél kisebb súlyú, térfogatú és könnyen szállítható legyen.
Irányadásként egy közepes méretű iskolatáska, átlagos sporttáska, vagy más hasonló, súlyban pedig legfeljebb 15-20 kg.
Összekészítésénél mindenki a szerint gondolkozzon, hogy könnyen elképzelhető, akár 50 km keresztül is gyalogosan kell majd hordoznia.
Az óvóhelycsomagon fel kell tüntetni tulajdonosának: teljes nevét, állandó lakcímét, pontos születési idejét (év, hónap, nap), valamint a befogadási hely címét.
Nyilasharcos
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
