mahai - G-Portál

Alapvetően két fő részről szól: egyszer mindarról, amit a diákok nem fizetnek, vagy fizetnek, másodszor arról, mik az iskolák költségei, milyen normatívákat, támogatásokat, prémiumokat kapnak, s azokat miképp használhatják fel.

Minden alábbiakban közölt támogatás csak olyan magyar nemzetiségű polgárokra vonatkozik, akiknek legalább egyik szülője adózó polgár, valamint a házastársak összes leadózott ideje eléri, vagy meghaladja a 20 évet.
Minden az alábbiakban közölt ösztöndíj külföldi állampolgárok/ a fentiekben közölt magyar polgárok esetében feleződik.

Alapvetően a oktatás-nevelésben való részvétel, egészen a felsőoktatás megkezdéséig továbbra is költségtérítés mentes maradna a diákok számára, ám minden költség, melyet a kormányzat azt oktatásukra fordított egy alvó számlán nyilván lenne tartva (ez 10 évre visszamenőleg).

Vagyis az óvodai neveléstől kezdve egészen az érettségiig minden egyes forint, melyet az adott diák taníttatására fordított az állam nyilván lenne tartva, azok kamatos kamatjával együtt, mely utóbbi minden esetben az átlaginfláció dupláját takarja.
Mindezt alapesetben nem kellene megfizetniük sem nekik, sem a családjuknak. Mi több, a középiskolai tanulmányok elvégzéséig erre nincs is lehetőség, leghamarabb az érettségit követően kezdheti el törleszteni, aki kívánja, bár ez természetesen nem kötelező, elvégre alapesetben sosem lép érvénybe ez a számla.

Érvénybe akkor lép ez az összesített tanulási költség és kamatai, amennyiben:

az illető tanulmányai elvégzését követően bármikor, vagy az alatt 3 hónapnál hosszabb időre külföldre távozik (kivételeket lásd később)
a magyartól eltérő állampolgárságot igényel, vagy kap automatikusan valamely tényező folytán
egy idegen ország bármely fegyveres testületéhez csatlakozik

Természetesen az elszakított területek hazánk részei, s így nem minősülhet akár több éves Erdélyben, vagy Délvidéken tartózkodás külföldi tartózkodásnak! Bár ez számunkra evidens, többek számára nem, így érdemesnek tartottuk külön megjegyezni.

Mindezen fenti esetekben tehát aktuálissá válik az addigi alvó számlája, melyek a rá fordított tanulási költségeket, valamint azok kamatait tartalmazzák.
Amennyiben tehát a fenti érvényesítő feltételek közül bármelyik teljesül, úgy ez a számla érvénybe lép, s neki kötelessége a havi szinten (fizetését is figyelembe vevő), tanulási költségeiből eredő, tőke és kamattartozást minden hónap 20. napjáig megérkezve, az államháztartás felé törleszteni.
Ezen túlmenően természetesen, ha külföldön tartózkodik is, kötelessége ugyanúgy adót és járulékokat fizetni, az ottani munkája után járó fizetés függvényében (ebben a hazai szabályozások a mérvadóak). Ezek tekintetében semmilyen kedvezményben, vagy támogatásban nem részesülhet külföldön tartózkodása idején, ellenben, amint hazatér, úgy igen, példának okáért ugyanúgy megilleti itthon az ingyenes orvosi ellátás, amennyiben fizette a Társadalombiztosítási Járulékot a magyar orvosi kasszába.

A oktatás-nevelési költségeket és kamatait tartalmazó alvó számla nem válik aktuálissá, ha az illető ugyan 3 hónapnál hosszabb időt tölt külföldön, de:

Nagykövet, vagy más, a Magyar Állam által külföldre küldött hivatalos személy.
Valamely magyar fegyveres és rendvédelmi szerv tagja kiküldetésben.
Külföldön humanitárius segítséget nyújt és/vagy katasztrófa elhárítást végez egy állami, hazai, vagy nemzetközi segélyszervezet munkatársaként, illetve önkéntesként, mely kiküldetést a Magyar Állam is támogatja, nem csak engedélyezi. Az engedély a központi vezetés által, annak döntésének függvényében támogatásra is változhat.
Az állam által is támogatott tanulmányútját/ továbbképzését végzi külföldön.
Az állam által is támogatott, nem csak engedélyezett cserediák-programban vesz részt.
Amennyiben a magyar szakorvosok írásos ajánlásával, illetőleg az Egészség és Népesedésügyi Minisztérium hozzájárulásával kiskorú gyermekén, rajta, házastársán, avagy testvérén életmentő beavatkozást és utókezelést végeznek külföldön, és az adott beavatkozás indokolttá teszi a 3 hónapnál hosszabb külföldön tartózkodást (például a beteg nem szállítható, vagy az utókezelés tényezői miatt indokolt további ott tartózkodása). A szakorvosok csak abban az esetben adhatnak írásos ajánlást, ha a beavatkozás hazánkban felszerelés, vagy kellő szakértelem hiányában nem végezhető el.

A felsőoktatás esetében az illető tanulmányi és egyéb eredményeitől függően, valamint a választott szak pillanatnyi helyzete folytán már elképzelhető, hogy csak költségtérítés ellenében részesülhet oktatásban.
Ez a költségtérítés tartalmazza az oktatási költségeket, az általa használt felszerelések amortizálódásának/ beszerzésének ráeső részét, valamint az oktatási intézmény egyéb díjait (főleg közüzemi). Ezen felül, amennyiben igényli, s FFP pontszámai által sikeresen is bekerül egy felsőoktatási kollégiumba (avagy amennyiben az oktatási intézmény már eleve bentlakásos), úgy annak költségeit is köteles megfizetni.

A költségtérítéses felsőoktatás csak és kizárólag néhány különleges esetben jelenti a teljes tanulási költségek megfizetését. Ilyen speciális eset lehet például:
Ha az illető nem magyar nemzetiségű, valamint hazájával, illetőleg azzal az országgal, ahová adót fizet (fiatal esetén családja) Magyarország nem áll az oktatással összefüggő, kölcsönös szerződésben, valamint nem is valamely államilag támogatott cserediák-program alkalmasnak találtatott résztvevőjeként érkezett hazánkba.
Vagy amennyiben az alvó számlája életbe lép a magyar nemzetiségű személynek.

Tehát a legtöbb esetben a költségtérítéses szak 50-80%-os térítési díjat takar, a fennmaradó részt az állam kompenzálja (természetesen ez a kompenzáció is megjelenik az alvó számlán).

A felsőoktatásba való felvétel, illetve az, hogy egy adott szak tekintetében van-e, és, ha igen, akkor mekkora számban államilag finanszírozott hely, továbbá hány fizetős (illetve milyen arányban az) hely van, azt alapvetően befolyásolja több tényező.
Ezek közül az egyik legfőbb, hogy mennyire van hiány, illetve mennyire van felesleg az adott képesítéssel rendelkezőkből hazánkban.
Amennyiben hiányszakma, úgy természetesen több államilag finanszírozott hely van, illetve még a költségtérítésesek esetében is alacsonyabbak a fizetendő összegek. Továbbá nem feltétlenül, de megeshet, hogy a ponthatárok alacsonyabbak.
Ellentétben, ha az adott képesítéssel rendelkezők olyan sokan vannak, hogy a munkaerőpiac nem képes őket felszívni, abban az esetben nem, vagy csak roppant kevés állami finanszírozású hely van, s a fizetős helyek is könnyen meglehet kisebb számúak, továbbá többet kell fizetni értük. Ezen felül továbbá sokkal magasabbak a ponthatárok is. Sőt, az sem biztos, hogy abban az évben indul ilyen szak (részben függ attól is, hogy hány 100%-os térítésű külföldi szeretne az adott évben arra a szakra jelentkezni).
Arról, hogy a munkaerőpiacnak mennyire van szüksége (akkori pillanatnyi és végzési állapotot figyelembe véve) az adott végzettségekkel bíró személyekre az állam és munkaerőpiac más szereplői egyeztetnek, a felsőoktatási intézmények testületei pedig tanácsadói státuszban részt vehetnek ezen az évente megrendezett eseményen, melyen hosszútávra kiható döntések születnek, a munkaerőpiac kívánalmainak megfelelően.

A felsőoktatás költségei főként az adott szak függvényében kerülnek megállapításra az állam és az egyetemek egyeztetése után, mely évente esedékes június 2. hetének szombat-vasárnapján.
Irányadóként egy átlagos szak féléves költségei körülbelül 250.000 Ft-ot tesznek ki, míg egy magasabb rendű szak esetében (pl. orvosi) ez körülbelül 325.000-400.000 Ft félévente.

Előzetes programként azt már leszögezhetjük, hogy hatalomra kerülésünk esetén a következő szakirányokban a kedvezmények, illetőleg állami térítésű helyek aránya nagyobb lesz:

A legtöbb egészségügyi (különösen szülész-nőgyógyász, ápolói) szak esetén
A gyökeresen új (régi) alkotmány és jogrendszer miatt a jogi pályákon
Családgondozással, gyermeksegítéssel és pszichológiával kapcsolatos szakokon
Építészettel kapcsolatos szakokon
Oktatás-neveléssel kapcsolatos szakokon

Ösztöndíjak és más támogatások:

Általános iskola:

Az általános iskola felső tagozatában, vagyis az 5. osztály második félévétől kezdve már járhat tanulmányi ösztöndíj a legjobb tanulóknak. Ezt 3 havonta kapnák a diákok, beleértve a nyári szünet időtartamát is. Minden félév végén az iskolának statisztikát kell küldenie a tanulók érdemjegyeiről, illetve elért átlagukról, az összes tantárgyat figyelembe véve. Amennyiben ez az alább közölteknek felel meg, úgy a tanulók a ösztöndíjban részesülnek a táblázat szerint:

Tanulmányi átlag    Ösztöndíj összege negyedévente
4,61 és felette    8.000 Ft
4,00-4,60    5.000 Ft
Kizáró ok, ha egészséges életmódból, elsősegélynyújtásból, avagy gyermekvállalási ismeretekből 4-esnél, vagyis jó osztályzatnál rosszabbat kapnak érdemjegyként.

Alapismereti Vizsga*:
Amennyiben az alapismereti vizsgán az összesen elérhető 2000 pontból legalább 1700 pontot megszerez egy tanuló, úgy egyszeri 10.000 Ft értékű jutalomban részesül.

Középiskolák:

A középiskolában a 9. osztály második félévétől lehetőség van a legjobb tanulók számára tanulmányi ösztöndíjhoz jutni.
Ezt 3 havonta kapnák a diákok, beleértve a nyári szünet időtartamát is. Minden félév végén az iskolának statisztikát kell küldenie a tanulók érdemjegyeiről, illetve elért átlagukról, az összes tantárgyat figyelembe véve. Amennyiben ez az alább közölteknek felel meg, úgy a tanulók a ösztöndíjban részesülnek a táblázat szerint:

Tanulmányi átlag    Ösztöndíj összege negyedévente
4,71 és felette    12.000 Ft
4,21-4,70    7.500 Ft
3,85-4,20    5.000 Ft
Kizáró ok, amennyiben elsősegély és orvoslásból, gyermekvállalási ismeretekből, illetve társadalmi ismeretből 4-esnél, azaz jó érdemjegynél rosszabbat kapnak.

Érettségi Vizsga eredményei:
Amennyiben egy tanuló az Érettségi Vizsgán az elérhető legfeljebb 1200 pontból minimum 950 pontot elér, úgy egyszeri, 17.500 Ft jutalomban részesül.

Szakma kiváló tanulója (csak szakmunkásiskolák esetén):
Amennyiben valaki SZKT versenyen bekerül a legjobb 30 közé, úgy egyszeri, 20.000 Ft értékű jutalomban részesül.

Továbbtanulási támogatás:
Amennyiben valaki jelentkezik egy felsőoktatási intézménybe a sikeres Érettségi Vizsga végeztével, valamint oda fel is veszik, úgy egyszeri, 20.000 Ft értékű támogatásban részesül az év augusztusának utolsó hetének hétfőjén.
Ezt csak abban az esetben köteles visszatéríteni, amennyiben az első félévet nem teljesíti sikeresen a felsőoktatásban. Amennyiben hiányzásai elérik a 30%-ot, úgy a kapott összeg dupláját köteles az államnak visszafizetni.

Felsőoktatás:

A felsőoktatásban ösztöndíj kapható, ellentétben az az alsóbb iskolákkal, immár havi kiutalásban.
Minden negyedév végén a felsőoktatási intézménynek kötelessége statisztikákat küldeni az állam felé a tanuló eredményeiről (vizsgaeredmények, érdemjegyek, megfelelés a gyakorlatokon, hiányzások, oktatói jellemzések, esetleges kutatási eredmények).

A tanulmányi eredmények függvényében, az alábbi táblázatban szereplő tanulmányi ösztöndíjban részesülhet egy diák:

Tanulmányi átlag    Ösztöndíj összege havonta
4,71 és felette    17.500 Ft
4,21-4,70    12.000 Ft
3,85-4,20    5.000 Ft

Gyakorlati ösztöndíj:
Amennyiben az adott szakhoz kapcsolódó gyakorlatokon (amennyiben vannak) a tanuló kiválóan felel meg, úgy a szaktól függően negyedévente 30.000-50.000 Ft jutalomban részesülhet.
Ez alól kivételt képeznek a művészeti szakok gyakorlatai.

Kredit ösztöndíj:
Bár a kredit-rendszert messze nem tartjuk a legjobbnak, egyelőre sem mi, sem más (tudtunkkal) nem tudott jobb rendszerrel előállni, így kísérlet erejű, nagy eséllyel gyakori változtatásokba nem szeretnénk bocsátkozni (esetleg pár kisebb, a rendszer alapszerkezetét nem érintőbe). Amint elő tudunk állni egy jobban összeállított, előzetesen alaposan megfontolt rendszerrel, úgy azt megvalósítjuk idővel.
A kredit ösztöndíj alapvetően a szerint járna, hogy valaki mennyivel több szak, vagy akár szélesebb körű képzést vett igénybe, mint amennyi kötelező lenne. Ennek nyomán azok időtartamának végéig havi 2.500-7.500 Ft plusz ösztöndíj illeti, de csak abban az esetben. Ha tanulmányai átlaga eléri legalább a tanulmányi ösztöndíj alsó határát, vagyis a 3,85-öt.

Kutatási/ tanulmány ösztöndíj:
Amennyiben valaki (csoportosan, vagy önmaga) új, rendhagyó, a bizottság által hasznosnak ítélt kutatási eredménnyel áll elő, és/ vagy tanulmányt publikál, úgy az alapos vizsgálat után (használhatóság, eredetiség, költséghatékonyság, saját ötlet, stb…) egyszeri 20.000 Ft-2.000.000 Ft értékű egyszeri jutalomban részesül. Valamint ezen túlmenően 1-5 éven keresztül (de legfeljebb tanulmányai befejezését követő egy évig) havi 5.000-50.000 Ft ösztöndíjban részesülhet, a bizottság elbírálása szerint.

Oktatás melletti munka támogatása:
Amennyiben a felsőoktatási, nappali, vagy félig nappali tagozatos hallgató tanulmányai mellett adóköteles munkahelyen dolgozik (alapvetően részmunkaidőben), úgy külön állami támogatásban részesül, melynek összege keresetének 10%-a, de legalább havi 5.000, legfeljebb havi 9.000 Ft, továbbá havonta 4.000 Ft élelmiszer „jegy”, melyet az erre szolgáló mágneskártyára utal az állam. De csak abban az esetben, ha a kérelmező tanulmányi átlaga eléri, vagy meghaladja a 3,25-öt. Továbbá, ha családjában az egy főre jutó havi bruttó jövedelem nem haladja meg a 120.000 Ft összeget.

Utazási támogatás:
Az első félév folyamán a tanuló havi kiutalásban kap ingyenesen a területi (városi és elővárosi) tömegközlekedésre havi érvényességű, kombinált (minden tömegközlekedési eszközre vonatkozik) bérletet. Amennyiben az első félévet sikeresen teljesíti, úgy egy féléves bérletet. Amennyiben sikeresen megkezdi 3. félévét, úgy onnantól éves bérletben részesül díjmentesen.
Ez a támogatási forma családi jövedelemtől független.

Jegyzet és egyéni felszerelés támogatás:
Lehetőség van arra, hogy utólagosan (sikeresen teljesített első félév) követően a tanuló jegyzet és felszerelés támogatáshoz jusson, mely az ilyen irányú költségek 10-75%-át téríti meg számára a család jövedelmi helyzetének függvényében.
Az első sikeres félévet követő félévekben már előre kap kedvezményeket az államilag ajánlott boltokban és irodákban.

Alanyi jogú könyvtárhasználat:
Ez az egyetlen, felsőoktatási diákoknál jelen lévő, más feltételhez nem kötött támogatás.
Mindenféle tekintet nélkül a felsőoktatásban részt vevő diák korlátlanul és díjfizetés nélkül látogathatja az egyetemi könyvtárak, vagyis mentesül a beiratkozási költségek alól (az ország bármely részén található állami egyetem könyvtárára vonatkozólag. Ugyanez igaz a helyi település könyvtárára, vagy amennyiben több található területén, úgy az egyik kijelöltre.
Az alanyi jogú könyvtárhasználat csak a beiratkozási díj alól mentesíti a felsőoktatás résztvevőit, a fizetős könyvtári szolgáltatások (pl.: fénymásolás, nyomtatás, stb..) alól nem mentesít, ellenben havi legfeljebb 2.000 Ft értékben (nem halmozódhat) 20%-os kedvezménnyel veheti azokat igénybe felsőoktatási diákigazolványával.

Oktatási intézmények juttatásai az állam részéről

A közoktatási intézmények fenntartását nagyrészt az állam és önkormányzatok finanszírozzák. Sőt, óvodák és általános iskolák esetében a költségeket majdnem teljes egészében az előbbiek állják. A felsőoktatás lehetőségei kissé szélesebb körűek (hallgatói költségtérítés).

Szeretnénk aprólékosan kidolgozni a közoktatás teljes finanszírozási rendszerét. Ezen a ponton azonban problémákba ütköztünk, ugyanis egyrészt az messze nem egységes, másrészt pedig kevéssé ismerjük a jelen rendszert, főleg azért mert eddig senki nem volt hajlandó róla részletesen tájékoztatni bennünket.
Ezért ahhoz, hogy egy jól működtethető, érdemi rendszer kidolgozását megkezdhessük, szükségünk van részletes információkra.

*Részletes leírása megtalálható az Oktatásügy címmela jövőben közzétett javaslatcsomaggal.

Oktatásügyi költségek/ támogatások