|
Költségvetés
MHI SZT 2008.06.13. 10:27
Költségvetési javaslatcsomag.
Állami kiadások csökkentése, a bevételek növelése, vagyis az államháztartási hiány leszorítása
Egy költségvetési tervezetet összeállítani korántsem egyszerű.
S mivel ez a javaslatcsomag nem is egy éves, de egyenesen évtizedekre érvényes, hosszú távú tervezet kíván lenni, így kezdetben leginkább csak az irányelvek kerülnek lefektetésre, a konkrétumok java csak a későbbi időkben.
Ennek oka főleg az ismerethiányból ered, elvégre egy teljes költségvetést lehetetlen kidolgozni, a jelenlegi rendszer pontos, s minden részletet taglaló ismerete nélkül. Teljesen ismerni pedig lehetetlen az előtt, hogy hatalomra kerülnénk, ugyanis több tétele nem véletlenül államtitok (pl. nemzetvédelmi szakszolgálatok juttatásai), s több más, gyakran piszkos ügy is titkosításra került (pl. temérdek cég támogatása), mások pedig éppenséggel nem állam, hanem üzleti titok kategóriába tartoznak, vagy más módon hozzáférhetetlenek.
Ezek miatt sok tételt csak vaktában vagyunk képesek megbecsülni, ami meggátol minket egy részletes tervezet kidolgozásában.
Az irányelveket már a cím is jól mutatja.
Vagyis az eddigi leépítés alapú államháztartási hiánycsökkentéssel (melyet egyébként a Nemzetközi Valutaalap is javasol) alapvetően szakítunk, s visszatérünk a nagy gazdasági világválság idején meghonosított javaslatcsomagokhoz.
Ennek nagyon leegyszerűsített, tömör lényege, hogy a foglalkoztatást nagymértékben növeljük, több közcélú munkahelyet teremtünk, vagyis az állam az egyik fő foglalkoztatóként lép fel (több közkórházi dolgozó, állami építkezések állami kivitelezésben, összességében nagyobb közalkalmazotti és köztisztviselői létszám). Az állam, mint befektető is megjelenik, vállalatokat, bankokat alapít. Ezeken túl korlátozza a piac munkanélküliség gerjesztő hatását, közvetett és közvetlen módon befolyásolja az árakat, a nem állami dolgozók esetében is gondoskodik a munkavállalás ösztönzéséről.
Államháztartás bevételeinek változásai
Amiket mi teszünk hozzá:
Az adóterheket átalakítjuk, irányelvként a nem különösen veszélyes, vagy nagy egészségkárosodási kockázattal rendelkező munkakörök kivételével a vállalkozások és adó járulékterhei csökkennek. Ám ennek egyik legfőbb feltétele a további, lehetőség szerint nagyobb beruházások hazánkban.
Ezen kívül a fenti munkaköröket leszámítva szintén kedvezményekben/ visszatérítésekben/ támogatásokban részesül a vállalkozó is a több gyermekes szülők foglalkoztatása esetén. Összességében tehát egy vállalkozás/ gazdaság élénkítés részeként igyekszünk könnyíteni a vállalkozások terhein (még, ha az átalakítások miatt sok vállalkozás nagyobb terhekkel fog is rendelkezni, összességében csökkenés lesz tapasztalható).
Munkavállalók adóterheinek átalakítása:
Csak átalakításról beszélhetünk, lévén összességében közel a jelenlegi szinten marad.
Ám a jelentős átalakítások folytán a különböző jövedelmekkel és körülményekkel rendelkező személyek közt az adók és járulékok tekintetében a jelenleginél nagyobb eltérés lesz.
Példának okáért a több gyermekes családok jelentősen kevesebb adót és járulékot kötelesek fizetni, azok esetében egy sor kedvezményre jogosultak. Kedvezményre és nem segélyre, ez fontos kitétel. Vagyis a legtöbb kedvezmény csak az adózó polgárokat érinti.
További kedvezményezett csoportok: egészségügyi, fegyveres és rendvédelmi, valamint oktatási dolgozók, természetesen csak állami foglalkoztatás esetében.
Továbbá az alapvető cikkekért mindenkinek kevesebbet kell fizetnie a jövőben, mert kevesebb adó terheli azokat. Ilyenek az alapvető élelmiszerek (főleg bio), tömegközlekedés, állami vállalatok közüzemi díjai, alapvető öltözködés.
Ellenben akinek több van, az többet adózik a 6 kulcsos SZJA keretében. Adóelkerülés nincs, a minimálbér is SZJA köteles lesz. Ám kis adókulccsal, s nincs fix alapösszeg. A több gyermekes családok esetében ez könnyen meglehet 0 Ft-ra jön ki évente, célja inkább a gazdaság kifehérítése, a zsebbe fizetés elkerülése.
Aki betegebb, az többet köteles a TB kasszába fizetni, lévén ellátása is többe kerül.
A gyermektelen személyek, részben a demográfiai problémák kezelése, részben az állam bevételekhez juttatása érdekében magasabb adókat és járulékokat kötelesek fizetni.
A nem alapvető termékekért (pl. 8005 Ft feletti ruházati cikkek), s különösen luxuscikkekért mindenki többet köteles fizetni, a jelentősen nagyobb adóterhek miatt.
Továbbá bármely magyar nemzetiségű személy, még gúnyhatáron túl is, s különösen külföldön köteles a magyar állam felé adókat és járulékokat fizetni, a hazai szabályozások szerint.
Továbbá komoly harc az adó és járulékcsalás, valamint feketemunka ellen.
Államháztartási kiadások csökkentése/ változásai
A támogatási és segélyezés rendszer gyökeres átalakítása:
A jelenlegi fix fizetésű rendszer helyett alapvetően az adó és járulékkedvezmények kerülnek előtérbe, vagyis csak a dolgozó személyek lesznek főként támogatva.
A fix kifizetések jelentősen leépülnek, például családi pótlék csak 4 gyermekig jár, s a mostaninál jelentősen kisebb mértékben. Helyette jelentős adó és járulékkedvezmények, mágneskártyán kiutalt élelmiszervásárlási „jegyek”, ruháztatási, iskoláztatási segítség (pl. ingyenes iskolai formaruha/ tornafelszerelés, stb...) kerül kiutalásra.
Megszűnik az alanyi jogú támogatások döntő többsége, akár egésze. A főbb megkötések az adózott munkahely, gyermekek száma és család anyagi helyzete lesz.
Megszűnik a legalább közepes súlyosságú születési rendellenességekkel bírók mindennemű támogatása, segítése az állam részéről.
Megszűnik a külföldi tulajdonú vállalatok eddigi külön támogatása, kedvezményei, a továbbiakban nem élveznek pozitív diszkriminizációt.
Megszűnik az állami cégek vezetőinek és hivatalnokainak eddigi horribilisan magas végkielégítése, illetve korlátozás alá kerül. Fizetésük összességében csökken.
Csökken a kormányzat létszáma, ezen túl csak a miniszterek és államtitkárok, valamint szakértők kerülnek foglalkoztatásra, ők is jelentősen kisebb jövedelem mellett. A politikusoknak az állam részéről semmilyen külön juttatás nem jár. A parlamentáris demokrácia felszámolásával, s az új erőskezű államrenddel akár évi 150 milliárd Ft is megtakarítható lesz, mely eddig felesleges bürokratikus kiadásként volt jelen.
Valódi közbeszerzések, az állami kiadások csökkentése céljából, így az állami beruházások költségei akár harmadára is csökkenhet minden évben, mert a demokrácia megszűntével nem lesznek korrupt politikusok, akik ezt biztosítják (főleg támogatóiknak).
A bűnözés, különösen a megélhetésinek titulált jelentős visszaszorítása, a szigorú törvényekkel és még szigorúbb végrehajtással, mely különösen az államnak/ önkormányzatoknak és állami vállalatoknak évente több milliárdos veszteséget okoz.
A halálbüntetés, életfogytiglani kényszermunka és más szigorú büntetések bevezetése.
Engedélyezni a passzív és aktív eutanáziát a gyógyíthatatlan betegek esetében, saját kérésükre, így az egészségbiztosítás megszabadítása sok értelmetlen kiadástól.
Hitelek előretörlesztése a cél, minél jobb adósminősítést elérni, s így kedvezőbb hitelekhez jutni az állam számára.
A külön hitelek jelentős korlátozása önkormányzatok, állami vállalatok, közintézmények esetében, róluk az állam köteles gondoskodni.
Mindezen nagyon röviden felvázolt alapintézkedésekkel 5 év alatt évi 1,3% alá csökkenthető az államháztartási hiány. A cél a 0,3%-os mérték.
A fenti irányelvek lehetőség szerinti konkrétabb kifejtése
Az 1. és 2. éves költségvetés legfőbb átalakításai
Mivel felügyeleti szervünk nem járult hozzá az 1. és 2. éves költségvetés részletesebb kifejtéséhez, így a tilalomnak engedelmeskedve csak viszonylag nagyobb vonalakban, bizonyos esetekben jelentős kihagyásokkal tehetjük közzé az ezek alá tartozó javaslatokat, adatokat.
Attól függően, hogy az államformaváltás mely hónapban valósul meg, elképzelhető, hogy hosszabb idő is nagyrészt, az adott évre, az előző rendszer által megszavazott költségvetés szerint történik.
A nagyrészt alatt értendő, hogy akkor még nem születik - az adott évre érvényes - döntő jelentőségű átalakítás. Vagyis az egészségügy, oktatás, adó és szociális rendszer nem esik át a más javaslatcsomagokban már kifejtett nagy átalakításokon azon költségvetési évben. Ellenben a kidolgozott javaslatok a következő, vagy legfeljebb a hatalomra kerülést követő 3. évben érvénybe lépnek.
Mivel ezen átalakítások egy része legalábbis kezdetben heves ellenérzésekkel fog járni sokak esetében, így biztonsági okokból a szabadságharc idején életbe léptetett szükség és rendkívüli állapot legalábbis ezen időszak végéig feltehetőleg érvényben marad.
Jelentősebb főleg első, kisebb részben másodéves rendkívüli bevételek:
- Privatizációs felülvizsgálatokból és felelősségre vonásokból eredő bevételek
- Vagyonelkobzásokból eredő bevételek
- Feleslegessé vált hivatali és egyéb ingatlanok eladásából származó bevételek (pl. alkotmánybírósághoz kapcsolható épületek, jelenlegi minisztériumi épületek, pártépületek, némely bíróságok stb…)
- Egyéb feleslegessé váló ingó és ingatlanvagyon értékesítés (pl. állami luxusautók, politikusoknak kiutalt lakások, bizonyos üdülők, stb…)
- A bűnözés visszaszorításából fakadó rendkívüli bevételek
- ÁFA változásokból eredő többletbevétel
- A vámok változásaiból eredő jelentős többletbevételek
Jelentősebb első és másodéves kiadás csökkentések:
- A pártok megszűnésével a pártfinanszírozás és ahhoz kapcsolható egyéb kiadások megszűnése
- Az általános rokkantsági nyugdíj felülvizsgálatból eredő kiadáscsökkenések
- A részleges nyugdíjrendszer átalakításból fakadó kiadáscsökkenések
- Fogyasztói árkiegészítések és fogyasztói árakat csökkentő támogatások átalakításából fakadó kiadáscsökkentések
- A jelenlegi bürokratikus rendszer felszámolásából fakadó kiadáscsökkentések
- A központosításból és helyi önkormányzatok összevonásából fakadó költségcsökkentések
- Az előző rendszer által vállalt kezességek felülvizsgálatából eredő költségcsökkentések
- A közmunkából, munkaszolgálatból, szakszolgálatból, és kényszermunkából eredő költségcsökkenések
- A büntetés végrehajtás mélyreható átalakításából fakadó jelentős költségcsökkenések
- A TB rendszer részleges átalakításából fakadó költségcsökkenések
- A bűnözés, különösen szabotázs, lopás visszaszorításából eredő kiadáscsökkenések
Kérdéses rendkívüli bevételekre, illetve kiadás csökkentésekre irányuló tervezetek:
- A nyugdíjrendszer mélyebb átalakításai
- Államadósságok átütemezésének kérése, amennyiben ennek feltételei nem túl kedvezőtlenek
- Az államháztartás felé külföldről adóssággal rendelkezők számára a lehetőségek szerinti kölcsönösen előnyös megállapodások előrefizetésről rendkívüli bevételeket célozva
- A büntetés végrehajtás mélyreható átalakításából fakadó esetleges pozitív mérleg
- Államkötvények és kincstárjegyek kiadása
A legfőbb rendkívüli kiadások az első és második évben:
- Állami visszavásárlások, más néven reprivatizáció
- Az országvezetés (minisztériumok, szakértők, központi kormány) költöztetése … városába, valamint az ott végrehajtott építkezések
- Az állami vállalatok, intézmények és önkormányzatok adósságállományának központi kormány általi részleges rendezése (ide értve korlátozásokat/ tiltásokat, átvállalásokat)
- A szükség és rendkívüli állapot kiadásai
- A fegyveres és rendvédelmi szervek, valamint nemzetvédelmi szakszolgálatok rendkívüli felszerelésére/ modernizációjára/ ingatlanjaira fordított kiadások
- Új állami vállalatok alapítása
- Tőzsdei vásárlások
- Bizonyos rendkívüli juttatások az állami szektorban dolgozók részére, különösen a közegészségügy, fegyveres és rendvédelmi, valamint a közoktatási dolgozók esetében
- Bizonyos költségvetési szervek és hivatalok (pl. Adó, ÁPV rt.) átalakításából fakadó kiadások
- TSZ és ÉSZ rendszer felújítása, vele párhuzamosan további tárolók építése
- A meglévő fegyveres és rendvédelmi iskolák fejlesztése, a katonai középiskolák újraindítása
- Új büntetés végrehajtási intézetek építése
A legfőbb állandósított kiadások/ bevételcsökkenések az első évtől kezdve fokozatosan:
- Az állami szektorban több ponton végrehajtott fizetés és pótlékemelések, különös tekintettel az egészségügyi, fegyveres és rendvédelmi, valamint oktatási dolgozóknál
- A családtámogatási rendszer részleges átalakítása
- Külföldre települt nemzettársaink hazatelepülésének elősegítése
- A közegészségügynek, fegyveres és rendvédelmi szerveknek, valamint közoktatásnak juttatott normatívák átalakítása, emelése
- Bizonyos közszolgáltatások előre bekalkulált állandó veszteségei (pl.: postai szolgáltatások, tömegközlekedés, stb…)
- Állami vállalatok fejlesztése/ modernizációja
- Állami bérlakások építése
- Munkahelyteremtés/ munkavállalás elősegítése
- Megújuló energiaforrások (különös tekintettel nap/ szél/ geotermikus) kihasználásának elősegítése, állami beruházások indítása, magánberuházások támogatása
- A nagyobb állami adminisztráció következtében keletkező többletkiadások
- Adóváltozásokból fakadó összesített bevételcsökkenés
- Felújításokból/ modernizációkból/ költségcsökkentési célból végrehajtott ingatlan átalakítások költségei, illetve az ilyen célú beruházások támogatása
Ezek összességét figyelembe véve a harmadik költségvetési év megkezdésekor/ megkezdéséig a fenti alapokon végrehajtott változások folytán a következő adatokra lehet számítani:
Államháztartási hiány a második költségvetési év végén:
2,0-3,1 %
GDP:
1. év: 0,8-2,8%
2. év: 3,0-4,5%
3. évi előrejelzés: 5,0-7,5%
Átlaginfláció:
1. év: 22,5-37,5%
2. év: 9,5-15,5%
3. évi előrejelzés: 5,4-9,9%
Alapvető termékek inflációja:
1. év: 3,5-5,0%
2. év: 0,8-2,8%
3. évi előrejelzés: 0,4-0,9%
Ezekből látható, hogy az első évek átalakításai kedvezőtlenül fognak hatni a piaci folyamatokra. Fő céljuk a hosszú távú tervek megvalósításának előkészítése.
Az államháztartási hiány mindenképpen csökkenni fog, az első évben különösen jelentős mértékben, majd a második évben kissé erősödik, s a harmadik évtől kezdve ingadozásoktól mentesen, kiszámíthatóan, de fokozatosan csökken.
A GDP változása az első évben nehezen kiszámítható. A piac bizonyosan elbizonytalanodik a magánberuházások mértéke csökken, a tőkebehozatal szintén, valamint kisebb tőkekivitel is tapasztalható lesz. Ezt valamennyire ellensúlyozzák a nagy állami beruházások, valamint a törvényi gátak, sok magyaráznivalót adva ezzel az újonnan kinevezett Európa Parlamenti képviselőinknek.
Az átlaginfláció főleg a felső kategóriás és luxustermékek ÁFA kulcsának drasztikus emelkedése, valamint az energiahordozók kisebb mértékű adóemelkedése miatt az egekbe fog szökni. Ugyanakkor az alapvető termékek (élelmiszerek nagy része, hazai készítésű termékek nagy átlagban, alapvető ruházkodás, stb…) árai a kedvezményes kulcsoknak köszönhetően alig emelkednek, sőt, bizonyos termékek esetében még az árcsökkenés is elképzelhető, így a kisembert sokkal kevésbé sújtják az emelések, amennyiben alapvető termékeket kíván vásárolni, illetve ilyen szolgáltatásokat igénybe venni.
A nagy rendszerek döntő átalakítása azonban igazán a harmadik évtől lép életbe, néhány esetben pedig csak a negyedik évtől.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
