|
Javaslataink az új adórendszerre
MHI SZT 2008.08.07. 13:26
Az új adórendszer tervezete követlkezik alább. Még nem teljes, leginkább az irányvonalak látszódnak belőle.
Javaslataink az új adórendszerre
Az itt leírtak még messze nem teljesek, csak a legnagyobb jelenleg is meglévő (kivéve jövedéki, regisztrációs), és néhány újabb adófajtát taglalnak. Még legalább a jelenleg meglévők közül 15 adó és járulékfajta hiányzik. Ezek nagyrészt egybevonásra, vagy eltörlésre kerülnek, de konkrétumokat lásd később.
A jelenlegi, s amennyiben szigorúbban vesszük, a „rendszerváltást” közvetlenül megelőző idő óta meglévő összes adórendszer erősen kívánnivalókat hagy maga után. Az állam számára kevés a kevésbé tehetősek számára túl sok.
Ebben a javaslatcsomagban egy olyan adórendszert kívánunk felvázolni, mely nem nyomja el a közép és alacsony jövedelemből élőket, mégis az állam számára élhető mennyiségű adóbevételt garantál, szem előtt tartva még az olyan megfontolásokat is, mint a környezetvédelem, egészség, a mindennapokban látható pénzügyi különbségek csökkentése, a demográfiai problémák kezelése.
Munkavállalói és munkáltató járulék:
A munkavállalói jelenleg 1,5%, míg a munkáltatói 3%. Ezzel pontosan azokat nyomjuk el, akik dolgoznak, illetve foglalkoztatnak, s mivel ez már az igazságtalanság teteje, így mindkét adófajta megszüntetésre kerül, ezzel is csökkentve az irreális terheken, melyek a társadalmat érintik.
SZJA átalakított sávhatárok:
|
Sávhatár (éves jövedelem, prémiumokkal együtt)
|
Alap fizetendő összeg
|
Adókulcs
|
|
-1.800.000
|
-
|
10%
|
|
1.801.000-3.000.000
|
-
|
15%
|
|
3.001.000-4.500.000
|
75.000
|
20%
|
|
4.501.000-7.750.000
|
150.000
|
25%
|
|
7.751.000-12.500.000
|
300.000
|
35%
|
|
12.501.000-
|
600.000
|
45%
|
|
12.501.000-*
|
900.000*
|
55%*
|
* Speciális kulcs, csak a gyermektelenekre vonatkozhat
Ennek jegyében nem lenne adómentes a minimálbér, ám az azon sávhatárba eső adókulcs elviselhető mértékű. Célja nem is annyira az állam adóbevételhez juttatása (főleg, ha figyelembe vesszük a gyermekek után járó adókedvezményeket, amivel akár 0 Ft-ra csökkenthető), mint inkább a gazdaság kifehérítése, elvégre „bevált” szokás, hogy a munkaadók minimálbéren foglalkoztatnak, s mellé esetleg zsebbe fizetnek (ez utóbbi szigorúbb bírságot is vonna maga után).
A SZJA átalakításánál elsődleges fontosságú, hogy mindazon kifizetések körét, melyek eddig leírhatók voltak a Személyi Jövedelem Adóból csökkenteni, illetve a teljes adó mértékének maximum 25%-ában, de legfeljebb 250.000 Ft-ban meghatározni, még abban az esetben is, ha ennél több lenne leírható a kifizetések alapján.
Ebbe természetesen nem számítana bele, hanem külön tételként kezelendő a gyermekek után járó adókedvezmény.
A munkáltató által adómentesen adható juttatások (pl. étkezési csekk, utazási hozzájárulás, lakhatási támogatás, stb…) együttes összege a bruttó bér legfeljebb 30%-ában lenne meghatározva, de maximum 400.000 Ft értékben, természetesen évente. Ez alól néhány hivatás kivételt képezhetne, amennyiben a foglalkoztató az állam (például: egészségügyi dolgozók, fegyveres és rendvédelmi szervek tagjai, az oktatás-nevelésben foglalkoztatottak).
Ezeken túlmenően természetesen az adóellenőrzések is szigorúbbak lennének, s jelentősen nagyobb számúak minden évben, elkerülendő így a visszaéléseket, adócsalásokat és egyéb, a közvagyont megkárosítani kívánó próbálkozásokat, mely tevékenységek egyébiránt igen súlyos büntetéseket vonnak maguk után.
SZJA kedvezmény:
Amennyiben valaki kettő, vagy több munkahelyen dolgozik, úgy elsődlegesnek számít esetében az, mely a legnagyobb fizetéssel jár. A második, illetve minden további fizetés esetében a főmunkahely melletti továbbiak csak fele mértékben számítanak hozzá a táblázatban szereplő sávhatárokhoz, illetve minden további egyidejű munkahely esetén annak tartamáig havonta fix 2.500 Ft adókedvezményt kap az illető.
ÁFA kulcsok:
|
Mire vonatkozik (példák)
|
ÁFA kulcs mértéke
|
|
Magyar bioélelmiszerek, papír/írószer, szépirodalmi művek, gyógynövénykészítmények, vitaminok, biotrágya, megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések többsége, tankönyvek
|
2,5%
|
|
Hazai termelésű élelmiszerek, üdítők, külföldi bioélelmiszerek, 8000 Ft alatti ruházati cikkek, tömegközlekedés, egyéb könyvek, oko járművek
|
5%
|
|
Külföldi élelmiszerek egy része, gyógyszerek egy része, tartós élelmiszerek
|
10%
|
|
8005 Ft feletti ruházati cikkek, hazai borvidékek termékei/ hazai házipálinkák, tisztálkodási cikkek, környezetet kevésbé károsító tisztítószerek, kórházi fizetős szolgáltatások egy része, lakás/építőipari szolgáltatások, gyógyszerek egy része, közüzemi szolgáltatások, Internet szolgáltatás
|
15%
|
|
Tartós elektronikai cikkek, benzin/ szénhidrogének/ egyéb nem megújuló energiahordozók, szállodai és üdülési szolgáltatások, nem kellően környezetbarát tisztítószerek, taxi szolgáltatás, telefondíjak, televízió szolgáltatás, lakberendezési tárgyak, 6 hónapnál régebbi kibocsátású (és hirdetésű) mobiltelefonok, alap számítástechnikai felszerelések, gyógyszerek egy része, kórházi fizetős szolgáltatások egy része, járművek 6 millió Ft alatt, műtrágya
|
30%
|
|
Luxuscikkek (pl. felső kategóriás elektronikai cikkek, 25000 Ft feletti ruházati cikkek, ékszerek, testápolási termékek és szolgáltatások, parfümök/dezodorok, szépítkezési szerek, dísztárgyak), továbbá dohányáruk és alkohol (kivéve hazai borvidékek termékei), egészségre káros „élelmiszerek” (pl. kóla, chips), 6 hónapnál nem régebben piacra került (és hirdetett) mobiltelefonok, 6 millió Ft-nál drágább járművek, számítástechnikai luxusfelszerelések (pl. szkenner, webkamera), továbbá korlátozás alatt álló termékek és szolgáltatások (pl. összes E betűs anyag, a legtöbb színezék, több tartósítószer, ízfokozók, egyéb vegyi anyagok (pl. permetezőszerek, gyomírtók))
|
60%
|
Fontos a vámok átalakítása védővámokká. Minden jelenlegi vámkulcsot 1,5x-esére megemelni a nem EU tagállamok felé, illetve a jelenlegi kétszeresére, amennyiben a behozni kívánt termékeket Magyarországon termelik akkora mértékben, hogy ne legyen lehetséges hiány belőle. Amennyiben az adott termékből hazánkban túltermelés folyik (pl. gabona, tej), abban az esetben a jelenlegi vámtarifa 4X-ese kellene legyen, illetve ezt még befolyásolja az, hogy mennyire káros (környezetre, egészségre, gyerekfejlődésre).
Ezen kívül a horvát példából okulva, mely nemrég látott nyilvánosságot, bármely külföldi állampolgár számára tilos lesz az élelmiszerek és alkoholok behozatala nagyobb mennyiségben. Pontosabban nem tilos, de amennyiben nagyobb mennyiséget szeretnének behozni, úgy az vámköteles. Ez konkrétumokban úgy értendő, hogy tilos a konzervek, 2 dl-nél nagyobb laposüvegnyi tömény alkohol, vagy egy, legfeljebb 1 l-es üvegnél több bor, vagy egyéb, nem tömény alkohol behozatala, továbbá személyenként 3-nál több szendvics, vagy ennek megfelelő mennyiségű élelmiszer behozatala.
Ezeken túl felülvizsgálni a nagyvállalatok kedvezményeit és a nekik juttatott támogatásokat!
Luxusadó:
Ez az ötlet a régmúltban már felmerült, mégsem valósult meg, helyette a sokkal igazságtalanabb ingatlanadót vezették be, mely az egyszerű ember is nyomja. Ezen kíván javaslatunk változtatni.
Az alábbi tervezet szerint csak meghatározott ingatlan és telekérték felett kellene fizetni, ellenben az összes, az adott család tulajdonában lévő ingatlan és telek értéke számítana bele az értékbe. Azért család, hogy elkerüljük a spekulációt, mely szerint a családtagok egymás nevére íratják az ingatlanokat és telkeket, így próbálva a legalsó, vagy alsóbb sávhatárok alá kerülni.
Állami és önkormányzati tulajdonban lévő intézményekre természetesen ez nem vonatkozik, csak a magántulajdonra.
|
A tulajdonában lévő ingatlanok és telkek összértéke
|
Adókulcs (éves)
|
|
50-90 millió Ft
|
0,5%
|
|
91-135millió Ft
|
1%
|
|
136 millió Ft felett
|
2,5%
|
Az ingatlanok közé nem csak a lakások, házak/villák, hanem üdülők, építési telkek, építés alatt álló építmények és albérletbe kiadott építmények is beletartoznának.
Közüzemi fogyasztási adó:
Ezen új adófajta nem jelentene mást, mint a pazarlóan sok energiát fogyasztó háztartások megadóztatása, mivel tevékenységükkel jelentősen veszélyeztetik egy esetleges energiaválság idején az ország tartalékait, alapesetben pedig jelentősen hozzájárulnak a környezetszennyezéshez. Az adótábla az alábbiakban látható:
|
Havi lakásrezsi
|
Adókulcs
|
|
100.000-150.000 Ft
|
2%
|
|
150.005-250.000 Ft
|
3,5%
|
|
250.005 Ft felett
|
5%
|
Az adófajta havi fizetésű lenne. A fenti sávhatárok alapján a havonta fizetendő összeg annak X %-a lenne az adókulcs alapján az államháztartás felé. Csak egyéni háztartásokra vonatkozik, termelést folytató cégekre, állami intézményekre nem. A háztartásoknál figyelembe lenne véve az ott lakók száma. Tehát amennyiben egy háztartásban 3 főnél több él, abban az esetben minden további fő esetén a sávhatár emelkedik 12.500 Ft-al. Ez maximum 8 főig érvényes, azon túl nem számítanak a további lakók. Tehát legfeljebb 62.500 Ft-al emelkedhet a sávhatár.
Kamatadó (és osztalékadó):
Jelenleg is létezik, egységesen 20%-os mértékben. Ez véleményünk szerint átalakításra szorul, a banki betét, vagy értékpapír befektetés mértékében. Tehát a tőzsdei befektetések is beleszámítanának, mindezeknek természetesen a teljes összege, nem külön-külön számítva, elkerülendő a kiskapuk egy részét.
A következők szerint:
|
Befektetés összege
|
A nyereségből levont adó % -ban
|
|
600.000 Ft-ig
|
0%
|
|
600.005-1.500.000 Ft
|
10%
|
|
1.500.005-3.000.000 Ft
|
20%
|
|
3.000.005 Ft felett
|
30%
|
A sávhatárok a szerint megállapítva, hogy becslés alapján mely társadalmi csoportok mekkora befektetésekkel rendelkezhetnek. Ugye az átlagembernek ritkán van 600.000 Ft-nál több tartaléka, megtakarítása bankban, vagy akár máshol. 3.000.000 Ft-ig terjed pedig az állami biztosítás, vagyis addig még egy esetleges bankcsőd esetén is kezességet vállal az állam a kifizetésekért.
Az adófajta nem vonatkozna a lakástakarék betétekre.
Tőzsdei spekulatív nyereség adója, ill. egyéb eladások:
Itt is főként annak mértéke a mérvadó, a következők szerint.
|
Profit % -ban
|
Adótartalom % -ban
|
|
0-20%
|
1%
|
|
21-75%
|
2%
|
|
76-150%
|
4%
|
|
151% felett
|
6%
|
Ezen túl minden egyes eladás/ csere után az eladott érték 0,5%-a az adó, (magyar adófizetők esetén évi 5 esetben adómentesség).
Egyéb esetekben az adó mértéke duplázódik, azaz 1%-ra emelkedik, akárcsak akkor, ha az egymás közötti, vagy közvetlen eladásoknál a vevő külföldi állampolgár.
Járművek környezetszennyezési adója:
Ebben a témában szakértőket keresünk!
Viszont itt a környezetvédelem az elsődleges szempont, tehát azt vizsgálja egyrészt, hogy az adott járműnek mennyi a fogyasztása, illetve mekkora a szén-monoxid, kén-monoxid, kén-dioxid és egyéb mérgező anyag kibocsátása, továbbá kisebb mértékben a szén-dioxidot.
A tervezet szerint 5 kulcsos lenne, a minimum az oko autóknál 0 Ft, míg a maximum egyrészt a fogyasztás és a kibocsátás szerint megállapított összeg.
Ez természetesen nem vonatkozik az állami tulajdonban lévő járművekre, ide értve a minisztériumok, tömegközlekedési társaságok, fegyveres és rendvédelmi szervek, stb… járműparkját. Azonban törekedni kell rá, hogy ezen járművek is minél kevesebb szennyező anyag kibocsátással bírjanak.
Járműbeszerzés:
Megszűntetni a külföldről behozott autók minden részleges és különösen a ritkább teljes adómentességét.
Ugyanakkor mérsékelni az itthon vásárolt autók adó és járulékterheit (pl. jövedéki, súly, regisztrációs adók).
Társadalombiztosítás:
Kényes téma és sokan nem szeretnek hozzányúlni, gyakorlatilag nem történt benne érdemi, tartós változás már hosszú évek óta, ez is okolható az egészségügy jelenlegi helyzetéért.
Jelenleg ugye három alapvető részből tevődik össze a TB kassza:
- Munkáltató által fizetett pénzek
- Munkavállaló által fizetett pénzek
- Állami és önkormányzati hozzájárulás
Mindhárom elég tetemes összeget tesz ki, ennek számos oka van, ugye a befizetések elkerülése a legfőbb.
A másik a nagy kifizetések, ide értve a számtalan indokolatlan rokkantnyugdíj kifizetést, vagy épp azt, hogy az egészségügyben az egyik leggyakoribb kifizetési mód a fejpénz.
Nem áll szándékunkban az USA újkapitalista módszerét bevezetni, mert láthatjuk eredményét, ami cseppet sem kedvező.
Ám az igazságosság lévén valamilyen szinten érdemes hozzáigazítani rendszerünket. Vagyis aki betegesebb, az többet fizessen, hiszen feltehetőleg több ellátásra van szüksége a jövőben.
Továbbá természetesen a munkáltatók is kötelesek több TB járulékot fizetni dolgozóik után, amennyiben azok veszélyes, vagy egészségkárosodási kockázattal járó tevékenységeket végeznek. Utóbbi alatt értendő minden, mely vegyi anyagokkal, rádióaktivitással, jelentős stresszel, vagy egyéb károsító hatással járó munkavégzés.
Ennek nyomán a főbb átalakítások a következők:
Legelsőként a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék egybevonásra kerül, így egyszerűsítve a rendszert.
Annak alapján, hogy valaki mennyire beteges, illetve milyen állandó betegségekben szenved három kategória valósul meg a munkavállaló részéről:
|
Egészségességi kategória
|
Munkavállalói TB járulék
|
|
Egészségesnek mondható
|
5%
|
|
Átlagos egészségű
|
6%
|
|
Átlagosnál rosszabb egészségű
|
7,5%
|
Annak alapján, hogy a munkáltató mennyire veszélyes, vagy mekkora egészségkárosodási kockázattal bíró munkát végeztet a munkavállalóval:
|
Kategória
|
Munkáltatói TB járulék
|
|
Enyhe
|
3,5%
|
|
Átlagos
|
4,5%
|
|
Fokozott kockázatú
|
6,5%
|
|
Különösen veszélyes
|
10%
|
Bármely nem magyar (az idegenbe szakadt nemzettársaink természetesen nem tartoznak ide, tehát ez állampolgárságtól független) személy által, illetve után fizetendő TB járulék összege az alapban fizetendő összeghez viszonyítva 1,5%-al magasabb.
Azon túl, hogy mielőtt szabad elvonulást engedélyeznénk számukra, kötelesek alávetni magukat az alapvető szűrővizsgálatoknak (pl. HIV, TBC, egyéb fertőző betegségek) és azoknak teljes térítési összegét állni. Tartósabb (4 hétnél több) hazánkban tartózkodási igény esetén a vizsgálatok szélesebb körűek.
A térítési díj megfizetése alól természetesen mentesülnek, vagy legalábbis igen jelentős kedvezményeket kapnak idegenbe szakadt magyar nemzettestvéreink.
Ezeken felül természetesen ki kell szűrni a potyautasokat.
Továbbá ezért nagyon sokan meg fognak szidni bennünket, de mi az EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁG hívei vagyunk.
Ennek nyomán a következő csoportok nem lesznek tagjai az egészségbiztosítási rendszernek, vagyis nem fizetnek járulékot, de nem is kaphatnak ingyenes ellátást, vagy az egészségbiztosítási kasszából bármilyen kifizetést:
- Súlyos születési rendellenességgel bírók (többek között minden legalább közepesen súlyos értelmi fogyatékos, és gyógyíthatatlan betegséggel világra jött, vagy a jövőben világra jövő személy)
- Illegális bevándorlók és külföldi feketemunkások
- Mindazok, akik nem fizetnek és helyettük sem fizet senki TB járulékot, de nem tartoznak a fentebbi kategóriákba
A TB járulékon kívül természetesen egyéb befizetések is megilletik az egészségügyi kasszát, illetőleg néhány esetben, bizonyos százalékban a kórházakat, rendelőintézeteket, önállóan praktizáló egészségügyi dolgozókat.
Ilyenek például a plasztikai műtétek költségei, melyeket csak különösen indokolt (például: balesetek következtében keletkezett sérülések), s szigorúan ellenőrzött esetekben TB támogatottak.
Továbbá az abortusz költségei, amennyiben annak elvégzéséhez az erre kijelölt bizottság engedélyt adott szintén térítési költséggel bírnak (ez alól kivétel, ha a magzat várható születési rendellenessége miatt az erre felhatalmazott testület tesz ajánlást a beavatkozás elvégzésére).
Ezeken felül pedig bizonyos régmúltban történt egészségügyi beavatkozásokból eredő, sok esetben állandó büntetések, például több esetben az abortusz, szinte minden esetben a művi meddővé tétel, a gyermekvállalást akadályozó, vagy nehezítő plasztikai beavatkozások, stb…
Gyermektelenségi adófajták:<
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
