|
Válságkezelési javaslatcsomag
MHI SZT 2008.10.21. 11:48
Kivételesen nagy vonalakban még a pártok javaslataival is megegyeznek a mi javaslataink, legalábbis nagy vonalakban.
Az egyetlen rendhagyó, egyben nagy kiadással járó rész a mentőcsomag-javaslatunkban viszont még nem vetődött fel az úgymond "fejlett" országokban.
Válságkezelési javaslatcsomag
Az a kivételes helyzet állt elő az utóbbi időben a gazdasági válság úgymond jóvoltából, hogy nagy vonalakban a többség egyetért abban, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy hazánk kilábaljon a válságból és járulékos hatásai kevésbé legyenek rombolóak.
Tehát a többség egyetért, legalábbis a változtatási javaslatok iránya majdnem minden erőnél megegyezik, és ez alól mi sem vagyunk kivételek. Kicsit ismétlésszagúak lesznek a most következők, de örüljünk annak, hogy valamiféle egyetértés így vészhelyzetben kialakult.
Egyetértünk a kormánnyal abban, hogy jelen helyzetben:
1. Nem szabad családi pótlékot, illetve egyéb szociális juttatásokat emelni (az infláció mértékével sem), legfeljebb 2009. szeptemberétől (sőt a visszamenőleges emelés is kizárt).
2. A nyugdíjkorrekciót mindenképpen szüneteltetni kell (legalább a jövő évben, de elképzelhető, hogy tovább)
Az egyéb javaslatok közül:
A nyugdíjemelést új alapokra kell helyezni. A jövő évi nyugdíjemelést a lehető legteljesebb mértékben minimalizálni, lehetőség szerint az emelést teljesen kihagyni, azt visszamenőleg sem pótolni.
Az új nyugdíjemelési szisztéma (nyugdíjszerű járulékokra is vonatkoztatva) a javaslatunk szerint a jövőben: a mindenkori inflációX0,3 + a mindenkori gazdasági növekedésX0,6. Vagyis amennyiben ez jövő évtől lépne hatályba, úgy mivel a tervezett infláció 4,2% és a tervezett gazdasági növekedés 1,7%, így az emelés 4,2X0,3 + 1,7X0,6 = 1,26 + 1,02 = 2,28% Vagyis a rossz gazdasági növekedés miatt e szisztéma szerint csökkenne a nyugdíjak reálértéke, mégpedig 1,92%-al.
Ugyanis, ha rossz a gazd. növekedés, akkor az évben az állam kevesebb bevételből gazdálkodhat, így kevesebbet is képes adni, kivéve, ha külső forrásokat von be, ami főleg hiteleket jelent, ami hosszú távon nagyon is káros.
A 13. havi nyugdíj, illetve nyugdíjszerű juttatások egészét minimálisan 2008 és 2009 évben eltörölni, legalábbis az állami nyugdíjbiztosító részéről (magánnyugdíjpénztár az arra jogusultaknak persze kifizeti, itt csak az állami pénzekről van szó).
A közalkalmazottak és köztisztviselők esetében a 2009. januárjától esedékes béremelést elhalasztani legalább 2009. június 1.-jéig, akkor pontosan az infláció mértékével emelni, vagyis onnantól reálértéken befagyasztani 2009 évre, visszamenőleges emelésre nemet mondani.
A mi javaslatunk szerint a fegyveres és rendvédelmi, valamint közegészségügyi dolgozók bére már januártól emelkedne az infláció mértékével.
Az egyéb bérek esetében kikötni a reálértékhez ragaszkodást. Amennyiben az adott foglalkoztató úgy látja lehetőségei megengedik, úgy természetesen emelhet nagyobb mértékben a béreken.
A pályakezdő pedagógusok alapban is elhibázott béremelési tervezetét törölni a 2009-es költségvetésből.
Szintén kizárólag a mi javaslatunk: az idei év novemberétől az állami vállalatok vezetőségi tagjai semminemű többletjuttatásban (például végkielégítés, év végi prémiumok, egyéb, nem teljesítményalapú prémiumok) nem részesülhetnek, legalább 2010. január 1.-jéig.
Nagyjából ez lenne a kiadási oldal az állam részéről.
Az adócsökkentés kérdése:
Bár ebben már kevesebben értenek egyet, de a mi véleményünk szerint adócsökkentést kell megvalósítani záros határidőn belül, mégpedig azokat a rétegeket illetően, akik a legtöbben vannak, így összességében a legnagyobb vásárlási igényük van.
Ez alapvető fontosságú abból a szempontból, hogy a recesszió hatásai mérséklődjenek.
Bár az alaptételben egyezik az elképzelésünk a Fidesz párt jelenlegi (ugyan szélkakas, de jelenlegi) álláspontjával a konkrétumok terén mi másként gondolkodunk.
Eltörölni 2009. januárjától a munkaadói (3%) és munkavállalói (1,5%) járulékot, az így kieső forrásokat átcsoportosításokkal pótolni, illetve a fentebb már említett lefaragásokkal.
Továbbá SZJA terén a jelenlegi 18%-os kulcsot 15%-osra, míg a jelenlegi 36%-osat 37,5%-osra változtatni. Ennek nyomán az fog kevesebbet fizetni, akinek kevesebb van és az fog többet fizetni, akinek több van. Ennek ellenére ez még így is mínusz a költségvetésnek, amit meg kell kísérelni egyéb módon pótolni, mert a fenti kiadások lefaragása erre már nem elégséges.
Munkahelyek megtartása:
Mivel a realista becslések szerint hazánkban a válság következtében 2009 végéig várhatólag mintegy 60-90 000 fővel csökken a foglalkoztatottak száma, ha a parlament nem tesz ez ellen hathatós lépéseket, így rendhagyó javaslattal élünk.
Sajnos a 2009-es minimálbéremelést minimalizálni kell. Kompromisszumszerű, ha 70-72 Ft-ra lesz csak emelve tervezett nagyobb emelés helyett. Ugyan ez ront valamelyest a recessziós hatáson, de még mindig kevesebbet, mint egy nagyobb emelés, aminek következtében sokkal több munkahely szűnne meg, mert a vállalatok, különös tekintettel a kis és középvállalkozások nem bírnák el a megemelkedett terheket.
Az állami pénzekből szükséges igen nagy összeget átcsoportosítani, és december hónaptól kezdve (a 13. havi juttatásokat nem számítva) MINDEN legalább 90%-ban magyar tulajdonban lévő, 51 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalat esetében az ott dolgozók bérének 20%-át vállalja át a magyar költségvetés, első lépésben legalább 2009 június hónapig.
Ez ugyan hatalmas kiadásokkal járó cselekvés, de annál még mindig kevesebbel, mintha ennél feltehetőleg jóval hosszabb ideig kellene az új állástalanokat, illetve új pályakezdőket ellátni segélyekkel, valamint nagy összegeket fordítani munkahelykeresésre.
Ezen kívül jelentősen csökkentené a magyar tulajdonú kis és középvállalkozások terheit, ebben a válságidőszakban, nem csak a csőd, de a leépítés is sokkal kisebb mértékű lenne.
Összességében egy ilyen rendhagyó lépés jelentősen stabilizálná a magyar gazdaságot, és remélhetőleg elégséges lesz 2009 júniusáig folytatni ezt a mentőakciót a munkahelyekért, mert addigra remélhetőleg nemcsak a hazai, de a világpiac is stabilizálódik egy kissé.
Természetesen az államkasszának ez, mivel külső források romlása (hiteladási kedv jelentős romlása, hazánk rövid időn belül többszöri leminősítése a nemzetközi hitelpiacon) és akadozó állampapírpiac mellett nagy terheket jelentene a későbbiekben, de a nemzetgazdaság szempontjából ez még a kisebbik rossz.
A büntetés oldaláról pedig minden 50 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalat esetében, törvénybe iktatni november 1. napjától, hogy amennyiben bármilyen okból elbocsátanak egy dolgozót, úgy kötelesek neki 5 000 Ft értékű többlet végkielégítést fizetni, továbbá az államkassza részére 15 000 Ft összeget. Kis mértékben visszafogná ez a lépés az alacsonyabb keresetű dolgozók elbocsátását, továbbá kis mértékben ugyan, de segítené a költségvetést.
Ezen felül kedvezményes állami hiteleket kell nyújtani a magyar tulajdonú kis és középvállalatoknak, valamint magyar állampolgárságú egyéni vállalkozóknak, ezzel is csökkentve a csődök és elbocsátások kockázatát, sőt, lehetőség szerint így elérni, hogy befektessenek, fejlesztéseket valósítsanak meg, vagyis felpörgessék a gazdaságot.
Ezen felül meg kell ragadni az alacsony részvényárak lehetőségét, és minél több részvényt vásárolni az olyan magyar nagyvállalatokban, ahol az állam már jelenleg is tulajdonos, és most nagyobb tulajdonrészre tehet szert. Fontossági sorrendben: MOL, OTP (és egyéb bankrészvények), Richter Gedeon, utána esetleg még más részvényeket, melyek idővel biztosan újra felfutnak például a távközlés és Internet, közlekedés, élelmiszeripar.
Részvényeket pedig az államnak jelen helyzetben eladni nem szabad, azzal egyrészt könnyen jelentős veszteségeket érne el, másrészt csökkentené tőkéjét, és főként tovább destabilizálná az amúgy is bizonytalan piacot.
Továbbá a pénzintézetekkel egyeztetve érdemes lenne tovább szigorítani a hitelek feltételeit, különös tekintettel a háztartási hitelekre.
Mindezen intézkedések összességének hatásaként:
Pozitív oldal:
-kevesebb új munkanélküli lesz
-kevesebb magyar tulajdonú kis és középvállalkozás megy csődbe, néhány még befektetni is képes lesz
-stabilizálódik a gazdaság, jó eséllyel már ez a mentőcsomag magában segít átvészelni a válságot, illetve főleg annak járulékos hatásait
-kevesebb lesz a nemzetgazdaság teljes vesztesége
-kisebb (esetleg közepes) eredmények következnek be a gazdaság kifehérítésében
-valamivel igazságosabbá válik a rendszer (kevesebb nyugdíj/ segély, több marad a munkabérből)
-az állam hosszú távú tartalékokat is felhalmoz, illetőleg hosszabb távon jövedelmező ágakba fektet be
Negatív oldal:
-súlyos terhek a költségvetésnek, ennek eredményeként az államadósság növekedése, jelen helyzetben igen kedvezőtlen hitelek felvételével
-az államháztartás belső eladósodottságának növekedése a szükséges nagyobb állampapír kibocsátások miatt, melyeket (az állam részéről) szintén kedvezőtlenebb feltételekkel (nagyobb kamatot adva rájuk) lesz kénytelen kibocsátani
-a fenti kettő eredményeként 2009 évben nagy államháztartási hiány, ami akár további hitelképességi leminősítéssel járhat
-a részleges megszorítások, illetve átalakítások miatt emelkedő belső feszültségek, várható sztrájkok és tüntetések
-elképzelhető egy kisebb kivándorlási hullám, illetőleg munkaerőhiány bizonyos szakképzetséget igénylő közalkalmazotti és köztisztviselői állások tekintetében
-várhatólag egy kissé megugrik a korrupció
Egy ilyen összegzés, amit viszont nagyon keveset hallottunk bárhol a világban - pedig ezek többsége szinte bármely fejlettebb, vagy közepesen fejlett országra igaz – után ki-ki döntse el, szerinte a nemzetgazdaság (és nem az ő egyéni érdeke) szempontjából a pozitív és negatív oldal közül melyik van túlsúlyban.
MHI SZT
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
