|
Átírt válságkezelési javaslatcsomag
MHI SZT 2008.11.18. 16:06
Kénytelenek voltunk az új kilátások és intézkedések (hiánya) tükrében kissé átírni javaslatainkat. Bár amit előző írásunkba foglaltunk az nagyrészt megmatradt, a döntéshozókkal való egyetértés nagyrészt eltűnt, mert ismét szélkakaskodtak egyet.
Az úhj csomagunk már nem ragaszkodik a jelen rendszer keretei között megvalósíthatóhoz.
Átírt válságkezelési javaslatcsomag
Ez a kiegészítés az elmúl hetek eseményei miatt lett szükséges.
Ugyanis míg az előző írásban azt írtuk, hogy sok mindenben egyet tudunk érteni akár a kormánnyal, akár más erővel, ez mára megváltozott, ahogy az ilyen erők konkrétumokban kifejezett javaslatai is.
Nem beszélve arról, hogy azóta alapvetően romlott a helyzet itthon, míg a legtöbb külföldi országban az intézkedések hatására javulni látszik, legalábbis hosszú távon számítva.
Látszik, a bizalom már olyan nagy ezzel a szélkakas Parlamenttel szemben a befektetők részéről, hogy a hazai bank mentőcsomag meghirdetése nemhogy a részvényár esés mérséklését (alapvetően globális tényező volt az esés aznap) eredményezte volna, hanem még kis mértékben hozzá is járult.
Ez részben a konkrétumok hiánya/ rossz lefektetése következtében alakult így. A másik ugye a hiteltelenség a sok hazugság miatt, mert addig az lett mondva, hogy nincs baj a hazai bankrendszerrel, de mikor ilyet bejelentenek egyből azt hitték a befektetők mégis van, mégpedig komoly. Holott tényleg csak biztonsági óvintézkedésként, illetőleg befektetésként lett meghirdetve a csomag.
Egy tényező, ami csak részben a Parlament hibája (döntéshozó hatalomként), hogy a bankok egyszerűen visszautasították a feltőkésítést, melyet mi is javasoltunk. Ezzel ugyanis az állam jelentősebb tulajdonhoz jutott volna a bankokban, akiknek természetesen nem érdeke, hogy az államnak hatalma legyen felettük, illetőleg részesüljön a horribilis profitjuk osztalékából.
Azon kívül az előrejelzéseket alapvetően módosítani kell a jövő évre vonatkozóan, ami egyrészt a Parlamenti pártok szokásos acsarkodásán, másrészt hiteltelenségükön, harmadrészt hozzáérteni nem akarásukon múlt.
Tehát már a PM szerint sem számolhatunk gazdasági növekedéssel jövő évre, csak csökkenéssel. Jelenleg már 1,6-3,2%-os csökkenéssel lehet számolni a nemhogy elégtelen, de alapvetően hibás intézkedések miatt. Persze ez csak előzetes becslés, ilyen válsághelyzetben könnyen változhat, nagy szerepe van annak is, hogy az EU tagországokban, főleg, ahová többet exportálunk (pl. Németország, a jelenlegi 0,5%-os csökkenésével) miképp alakul a gazdaság helyzete.
Az ipari termelés és export egyre esik.
Tehát egyrészt termelési munkahelyek szűnnek meg, ami helyett részben jön az import (főleg gyenge forint esetén), másrészt, az ugyan igaz, hogy az export visszaesése főleg az exportra dolgozó multikat érinti (autóalkatrészek, alumínim, szárnyas hús), de jelen helyzetben éppen elég nagy szüksége lenne az országnak a Forintnál jóval stabilagg Euróra, amit ezek az export által behoznak az országba. Bár jelenleg még bőven elég Euró tartalékkal rendelkezik hazánk, ez nem maradhat sokáig így export nélkül, a prognózisok szerint 1-1,5 évre elegendő ez a tartalék.
Ahogy a parlamentiek javaslatai mostanában állnak, a szerint olyan mértékű megszorító csomagot vezetnének be, mely egyrészt lehetetlen helyzetbe hozza az országot, és kikövezi az utat a valódi gazdasági összeomlás felé, másrészt csak bizonyos területeket céloz meg (amiket ilyen vezetés mellett képes elérni és ott sokszor szükségtelenül szigorú).
Aki nem olvasott eleget a nagy gazdasági világválságról, az tegye meg. Úgy látszik politikusainktól illő lenne visszavenni az érettségit, mert ha ezt a tételt húznák történelemből biztos buknának. Mert ugye akkoriban pont a szükségtelenül szigorú megszorítások és nagy mértékű leépítések vezettek az igazi problémákhoz, amit igen sok évbe telt helyrehozni. Az, amikor képesek voltak a mozdonyokat szén helyett kávéval működtetni, mikor napi szintűek voltak a gabonaégetések, stb…
Tehát inflációs előrejelzésben mondjon bármit a minisztérium, az jelenleg csak találgatás, mert nem elképzelhetetlen, hogy valaki egy nap megkapja a fizetését, és este már egy tojást se kap érte jövőre. Megesett már és erre most is esély van.
A nagy válság idején pont az volt az orvosság, hogy az állam fő megrendelőként és foglalkoztatóként lépett fel. Vagyis sok állami (nem termelő, hanem szolgáltató) munkahely létesült, illetve igyekeztek a meglévőket megtartani.
Természetesen az akkor, az a múlt, nem lemásolni kell, hanem tanulni belőle. Hazánk mai helyzete nem akkor kezdődött, mikor az itteni média (cseppet sem magyar, csak itteni) két szélsőségesezés közben elkezdte benyögögetni, hogy válság van.
Ugyanis az egy fontos dolog, mivel sajnos elég erős globalizáció van, hogy milyen folyamatok mennek végig a világban, de a hatások, és főleg a járulékos hatások minket erősebben érintenek, mint kellene nekik.
Ennek oka egyszerűen kifejezve: Elbasztátok nem kicsit, nagyon. Legalább a módszerváltás óta mindegyik kormány, de inkább már a nagy kommunizmusban, mikor jóléti célokra kezdett el az ország hiteleket felvenni.
Tehát nálunk eleve a gazdaság állt (és persze áll) olyan gyenge lábakon, hogy ez a válság a kelleténél erősebben érinti.
Erre most kapkodnak mindenfelé (kormány), elleneznek mindent (ellenzék), elégedetlenkednek mindenért, ha velük történik (pl. nyugdíjasok). Úgyhogy ez már nem csak gazdasági, de erősen társadalmi válság is. Mégpedig olyan, amiből ennek a rendszernek a keretei között már nemhogy kiút nincs, hanem az átmeneti stabilizálás se lehetséges (mint, amit pl. Bokros csinált).
Vagyis kénytelenek vagyunk megint elszakadni mindattól, mely jelen rendszer keretei között, ezzel a fércalkotmánnyal és átírhatatlan (mert ez a pártok érdeke a háttérben) 2/3-os törvényekkel megvalósíthatatlan.
Akik azért vádolják a MHI SZT-ot, mert álmodozik, az nem árt, ha egy dolgot megjegyez: Amiket mi mondunk legalább olyan szakértői, mint amit a parlamenti csürhe tesz (meg kell nézni hány hadügyminiszterünk volt katona (nálunk többen), meg hány belügyminiszter volt rendőr úgy a rendszerváltás óta végig) és annál sokkal stabilabb.
Tehát a javaslatok, melyek már nem ragaszkodnak a jelen rendszerben megvalósíthatókhoz, hanem a SZÜKSÉGES mértéken állnak:
Megszorításokból csak a következők:
Nyugdíjak, nyugdíjszerű járulékok, egészségügy:
-A 13. havi nyugdíj teljes eltörlése, már 2008, vagyis az idei évben, de legalább még 2009-ben is, jelen helyzet függvényében esélyes akár a 2010, vagy ennek a teljes megszüntetése.
-A nyugdíjkorrekció jelen módon kivitelezett módjának eltörlése, minden egyes nyugdíj felülvizsgálata és új összegek megállapítása 2010 évtől, a korrigálgatás helyett egyszerre (ezzel összességében költségmegtakarítás).
-Nyugdíjemelés teljes eltörlése 2009 évet illetően, 2010 évben pedig már jön az új rendszer (előző pont szerint), így nem szorul külön emelésre.
-Az új nyugdíjemelési szisztéma (nyugdíjszerű járulékokra is vonatkoztatva) a javaslatunk szerint a jövőben: a mindenkori inflációX0,3 + a mindenkori gazdasági növekedésX0,6. Tehát mivel főleg a gazd. növekedéstől tennénk függővé, így, egy erős recesszió esetén akár csökkenhetne is összeg tekintetében.
Ugyanis, ha rossz a gazd. növekedés, akkor az évben az állam kevesebb bevételből gazdálkodhat, így kevesebbet is képes adni, kivéve, ha külső forrásokat von be, ami főleg hiteleket jelent, ami hosszú távon nagyon is káros. Így is közel tíz évig kellene az államnak minden bevételét hitelbe ölnie (adóemelésekkel), és semmit nem kifizetni másra, ahhoz, hogy mindaz le legyen törlesztve, ami már van.
-Az ÖSSZES rokkantsági nyugdíjkérelmet felülvizsgálni, csak azokban az esetekben megtartani, amikor tényleg indokolt.
-GYES, GYED (mivel átpakolták az OEP-hez) csak az ötödik gyerekig legyen igénybe vehető, plusz feltételekkel, akkor sem mindenkinek, és ráadásul rövidebb ideig. (Az anyukák munkába való visszatérésének hangsúlyozása helyett (lévén jelenleg abból hiány van) a több gyerek vállalására való kormányzati kommunikációval.
Szociális juttatások:
-Azonnali hatállyal felszámolni minden pozitív diszkriminizációt.
-Családi pótlék összegének fokozatos csökkentése öt gyermek után, kilenc gyermek felett ne járjon további emelés. Családi pótlék összegének emelése csak 2009 augusztusától, visszamenőleges térítés nincs. Később a teljes családtámogatási rendszer felülvizsgálása. (Tervezet már egy előző írásban megjelent.)
Közszféra, állami alkalmazottak:
-A közalkalmazottak és köztisztviselők esetében a 2009. januárjától esedékes béremelést elhalasztani legalább 2009. június 1.-jéig, akkor pontosan az infláció mértékével emelni, vagyis onnantól reálértéken befagyasztani 2009 évre, visszamenőleges emelésre nemet mondani, kivéve a fegyveres és rendvédelmi, valamint közegészségügyi dolgozók esetében, akiknek bére már januártól emelkedne az infláció mértékével. A közszférában a 13. havi fizetéseket NEM eltörölni, legfeljebb azokat felülvizsgálni, de az legfeljebb 2010-től érvényesülne.
-Az egyéb bérek esetében kikötni a reálértékhez ragaszkodást. Amennyiben az adott foglalkoztató úgy látja, lehetőségei megengedik, úgy természetesen emelhet nagyobb mértékben a béreken.
-Állami vállatoknál a vezetőség bérét csökkenteni, prémiumaikat és külön juttatásaikat eltörölni, költségtérítésüket felülvizsgálni. Jelen esetben állami cégek vezetőinek számít minden egyes szakszervezeti vezetői is, mert azok is százezreket markolnak, legalább a rendszerváltás óta azért, hogy haptákba vágják magukat, hogy igenis aktuális kormány, beleegyezünk, vagy szándékosan értelmetlen sztrájkot csinálunk, esetleg olyat, amivel elérjük annak teljesülését, amit lebeszéltünk előre titokban, a dolgozók tudta nélkül. Élen a vasutas, és a „politikailag korrekt” rendészeti szakszervezetekkel.
-A 2009 évtől érvényes minimálbért csak 1 000 Ft bruttó értékkel, vagyis 70 000 Ft-ra emelni. Ezzel elősegíthető, hogy a nagyrészt minimálbéren foglalkoztató kis és középvállalatoknál kisebb mértékűek legyenek az elbocsátások. Persze nem örülhetnek a minimálbérért dolgozók, hogy csökken keresetük reálértéke, de még mindig jobb, mintha nagyobb eséllyel veszítenék el munkahelyüket ilyen válságos időszakban.
Állam zsugorítása:
Többször felvetődött már, hogy miért kell hazánkban ennyi „képviselő”, polgármester, alpolgármester és más politikus. Több tízezer főről beszélünk itt.
Eleve a Parlamentben több, mint 300 (hivatalosan létezik pontos szám, gyakorlatilag meg úgysincs ott mind, mert „halaszthatatlan közfeladatai” miatt, vagyis például kaviárt zabálni valami banketten, meg kirándulni/ vadászni más politikusokkal, miközben luxusszállodákban szállnak meg) „képviselő” van. Bár talán nem is helyénvaló az idézőjel, mert képviselnek, csak épp nem a népet, hanem a saját érdeküket, valamint a mögöttük álló gazdag lobbikörökét, akiket megválasztásuk esetén közpénzből jutalmaznak busásan, hogy lám pénzzel és médiafelülettel segítették, hogy a sok birka rájuk szavazzon.
Ez is alapvetően megváltozna a mi akaratunk szerint.
-Az OGY létszáma 55-75 főre + miniszterek és minden miniszter mellé egy államtitkár zsugorodna. A döntéshozók (képviselő helyett) fizetése egységesen a mindenkori minimálbér 3X-osa (tehát ebben is jelentős csökkenés), az államtitkároké mindenkori minimálbér 5X-öse, a minisztereké pedig a mindenkori minimálbér 6X-osa. Elbocsátás esetén végkielégítés nincs. Külön prémium a jelenleginél kisebb összegben és jóval ritkábban.
-Mivel a legvalószínűbb tervezet szerint pártokat felszámolnánk, és csak kormány lenne, így a pártfinanszírozás nem jelentene további problémát, lévén egyetlen Forint közpénzt sem kapnának.
-A minisztériumokban leépítések következnének be, mindenki elbocsátásra kerülne, akinek munkája nem feltétlenül fontos azok működéséhez.
-Megszűnne az önkormányzati testület minden olyan vidéki városban, ahol az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a lakosság létszáma nem éri el az 5 000 főt, illetve ahol a népességfogyás nagyobb volt az elmúlt öt évben évi 0,1%-nál. Ezeken a településeken csak polgármester lenne, ő köteles intézni a kistelepülés dolgait, munkáját csak egy pályázatíró és jegyző segítené.
-Alpolgármesterrel csak az a település rendelkezhetne, ahol a népességszám eléri legalább a 10 001 főt. Két alpolgármesterrel pedig az, ahol a népességszám eléri legalább a 30 001 főt. Bármely település legfeljebb két alpolgármesterrel rendelkezhetne.
-Budapesten önkormányzatilag megszűnne a jelenlegi kerületi rendszer. A következő kerületekkel rendelkezne a jövőben: Észak Budai Kerület, Dél Budai Kerület, Belvárosi Kerület, Észak Pesti Kerület, Dél Pesti Kerület, Kelet Pesti kerület. Tehát lényegében itt lenne a legnagyobb megtakarítás elérhető, hiszen jóval kevesebb politikust, polgármester és alpolgármestert kellene eltartania a fővárosnak és ezzel együtt az országnak.
-Továbbá a Budapesti Főpolgármester lenne egyben a Belvárosi Kerület polgármestere, lenne két Főpolgármester Helyettes, valamint a Belvárosi Kerületnek is egy polgármester helyettese.
-A polgármesterek legmagasabb fizetése (alacsonyabb megállapítható, annyival több marad a település kasszájában) függene attól, hol szolgálnak, az alábbi táblázat szerint:
|
Településnépessége
|
Polgármester fizetése (mindenkori mimálbér szorozva az alábbi számmal)
|
Alpolgármester fizetése (mindenkori mimálbér szorozva az alábbi számmal)
|
|
5 000 fő alatt
|
1,50X
|
-
|
|
5 001 – 10 000 fő
|
1,75X
|
-
|
|
10 001 – 30 000 fő
|
2,25X
|
1,50X
|
|
30 001 – 120 000 fő
|
3,00X
|
2,00X
|
|
120 001 fő felett
|
3,50X
|
2,50X
|
Ilyen mértékű különbségek jelenleg is előfordulnak. Az már más kérdés, hogy ez esetben, ha ez holnaptól lépne érvénybe, akkor a legmagasabb fizetés is bruttó 241 500 Ft lenne egy polgármester esetében, tehát jóval alacsonyabb a mostaninál. Nem is beszélve arról, hogy jelenleg járnak olyan extrák (költségtérítések, szolgálati autó és telefon, stb…), amik közül a jövőben csak nagyon kevés járna, az is csak akkor, ha központilag végrehajtott, különösen kedvező nagybeszerzésekkel megoldható. (Pl.: mobiltelefon flotta minden polgármesternek, alpolgármesternek, önkormányzati tagnak, döntéshozónak, államtitkárnak, miniszternek, és a Nádornak, azonos szolgáltatótól, kedvező áron és tarifákkal (pl. egymást díjmentesen hívhassák), ami több ezer készüléket jelent, mégis olcsóbb egyben, mint helyileg beszerezni).
De egy polgármester, vagy alpolgármester feladata nem is az kellene legyen, miképp szedje meg magát, meg éljen vígan az ingyen használatú eszközökből, hanem, hogy felvirágoztassa települését.
Takarékosság és takarékossági beruházások:
Ez már nem egészen a megszorítás témaköre. Ugyanis a közkeletű felfogással ellentétben a takarékosság nem feltétlen jelenti azt, hogy megszorítást kell végrehajtani. Sok esetben éppen jelentős pénzeket kell egyszeri módon beruházni, és az hosszú távon nagyon megtérül. Gondolhatunk itt a hőszigetelésre, elektromos rendszer felújítására, takarékosabb eszközök használatára. Persze ezek súlyos összegek, de az államnak kötelessége hosszú távra gondolkozni és beruházni, ha szükséges.
-Kormányzati épületek helyét felülvizsgálni. Amelyik nem megfelelő helyen fekszik, azt átköltöztetni. Amennyiben az adott kormányzati funkciót ellátó épület bérelt, úgy a lehető leghamarabb átköltözni állami/ önkormányzati tulajdonú épületbe.
-A jó helyen fekvő, egyben célnak megfelelő kormányzati épületek legalább egy részét modernizálni legalább a következőkkel: megfelelő hőszigetelés, szükség esetén a fűtési hálózat cseréje (rendszer), gazdaságosabb kazánok, ha szükséges új generátorok. Többre várhatólag nem lenne keret, hiszen ezek nagy összegek, még, ha hosszabb távon meg is térülnek, jelenleg válság van, elsősorban más helyekre kell a pénz.
Ahogy említettük ez nagy költségekkel járna, ami egy válság idején kevésbé tűnik helyénvalónak. Azonban a folyamatos hitelügyi leminősítéseket legalábbis jó eséllyel visszafoghatná, sőt még arra is megvan az esély, hogy segítene a jobb besorolás elérésében (persze nem csak ez, ahhoz sokkal több intézkedés kell). Ugyanis ez befektetés a jövőbe, hosszú távú költségcsökkentésben van szerepe, így hosszú távon stabilizálódnak az állami kiadások (egyben csökkennek), továbbá csökkenhet a tervezett államháztartási hiány.
-Fentiek körébe nem tartozóan bizonyos multinacionális cégek kedvezményeinek csökkentése/ eltörlése, főleg adó és járulékügyben, szerződésekben nem lefektetett előtámogatások és állami beruházási segítségek eltörlése.
Fontosabb adóváltoztatások (nem csak csökkenés):
SZJA:
Eltörölni a következő SZJA kedvezményeket:
-Súlyosan fogyatékos magánszemély
-Közcélú adományok esetén, ha a kedvezményezett közhasznú (nem kiemelten) szervezet, vagy egyház, továbbá minden esetben, mikor az adomány nem bizonyítottan belföldön kerül felhasználásra
-Életbiztosítás estén
Új sávhatárok és adókulcsok változása:
|
Sávhatár (éves jövedelem, prémiumokkal együtt)
|
Alap fizetendő összeg
|
Adókulcs
|
|
-1.800.000
|
-
|
10%
|
|
1.801.000-3.000.000
|
-
|
15%
|
|
3.001.000-4.500.000
|
75.000
|
20%
|
|
4.501.000-7.750.000
|
150.000
|
25%
|
|
7.751.000-12.500.000
|
300.000
|
35%
|
|
12.501.000-
|
600.000
|
45%
|
A minimálbér adómentességét 2010-ig megtartani (a válság miatt), utána az is adóköteles lenne a legalsó sávhatár szerint (egyúttal abban az évben nagyobb minimálbéremelés, hogy a változás ne érintse olyan súlyosan a munkavállalókat).
ÁFA:
Ideiglenes változtatásként:
-Minden hazai termelésű cikk ÁFA tartalmát 2010 január 1.-jéig 17,5%-ra csökkenteni, míg minden import cikkét 25%-osra növelni.
-2010 január elsejétől életbe léptetni a Javaslataink az új adórendszerre c. írásban foglaltak ÁFA részét.
Munkaadói és munkavállalói járulékot véglegesen megszüntetni.
Mentőcsomag:
Vállalkozás/ munkahelymentés:
-Állami hitelcsomag: amennyiben egy vállalkozás igényli és megfelelő felhasználási tervet nyújt be kedvezményes állami (értsd: teljes összeget az állam juttatja el bankok felhasználása nélkül) hitelek juttatása. Előirányzatként legfeljebb 100 milliárd Ft értékben.
-Meglévő állami hitelek átütemezése szükség szerint a hazai kis és középvállalkozások esetében.
-Célzott támogatások a hazai kis és középvállalkozásoknak előirányzatként 75 milliárd Ft értékben.
-A mentőcsomag részeként külön pályázati kiírások elsősorban a kis s középvállalkozásokat segítendő (de nem csak azok pályázhatnak) előirányzatként 200 milliárd Ft értékben.
-A viszonylag jó kormányzati javaslatot mi is megfogadjuk kis kiegészítéssel. Vagyis minden új munkavállaló esetén csökkennek a járulékok öt már alkalmazott munkavállaló esetében. Ezt kiegészítve azzal, hogy csak abban az esetben, ha semmilyen elbocsátást nem végzett a vállalat 2008 szeptembere óta és a jövőben sem kíván (munkaerő kölcsöntzésre nem vonatkoztatva, valamint egyéb határozott idejű szerződésekre, melyek ekkor jártak/ járnak le). Ugyanis, ha ez a kitétel nem lenne, akkor sok vállalat egyszerűen lecserélné dolgozóinak egy részét a kedvezmények miatt, akkor is, ha gazdaságilag stabil. Másik kitétel (előzőből is következik): az új munkavállalókkal a munkavállalói létszámnak növekednie kell, csak ekkor jár kedvezmény másik öt munkavállaló esetében (ez sem vonatkozik határozott idejű szerződésekre, kivéve, ha azok időtartama legalább 2 év).
-Néhány stratégiai magyar tulajdonban lévő vállalatnak külön mentőcsomag.
BKV: 20 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás, továbbá 10 milliárd Ft új közlekedési eszközök beszerzésére (főleg metrókocsik és más kötöttpályás járművek). Ezen felül igénylés esetén legfeljebb további 7,5 milliárd Ft kedvezményes állami hitel.
Hungerit: 5 milliárd Ft tőkenövelés állami pénzből.
OTP: Akár akarja, akár nem 20 milliárd Ft tőkenövelés állami pénzből, ebből osztalékrészvények vásárlása.
MOL: Akár akarja, akár nem 10 milliárd Ft tőkenövelés állami pénzből, ebből osztalékrészvények vásárlása.
MÁV: 30 milliárd Ft tőkésítés.
Összegzés:
Vállalkozássegítő csomag tervezett összkiadása: 472,5 milliárd Ft
Pályázatok, célzott támogatások kis és középvállalatoknak, kedvezményes állami hitelek: 375 milliárd Ft
Stratégiai nagyvállalatoknak: 90 + 7,5 milliárd Ft hitelügyi tartalék
Természetesen a mentőcsomag nem fedezhető mind a fentebb említett megtakarításokból, hozzá kell nyúlni a Magyarország számára biztosított IMF + Világbank + EU hitelhez, valamint lehetőség szerint külön EU támogatásokat ÉS hiteleket igényelni.
Ezek a hitelek drágák és nem fognak megdicsérni bennünket (elsőre legalábbis biztos nem), ha mindet felhasználjuk, mert tartalékként adták, nem azért, hogy mindet felhasználjuk. (Azon túl jár azzal a veszéllyel is ha felhasználjuk mindet, hogy többet nem kapunk, mert a hitelpiac úgy általában bizalmatlan, velünk meg különösen. Tehát, ha nem egy biztos, diktatórikus kormány van, mely betartja ígéreteit, akkor ilyen költekezés nem lenne megengedhető, mert túl nagy az államcsőd veszélye, elvégre hitelek nélkül szinte meghal az ország.) Azonban, ahogy felvenni is drága, úgy az is, ha csak rendelkezésre áll tartalékként, mert a rendelkezésre állásért is fizetni kell.
Munkahelyteremtés és megtartás:
-Egy védelmi felszereléseket és eszközöket előállító gyárkomplexum építése megfelelő helyen, 100% állami tulajdonban, Zrt-ként. Ebben előirányzatként 500 szakképzett és 200 betanított munkavállaló foglalkoztatása. A gyárat a kiváló minőségű eszközök gyártására beállítani, a későbbiekben ebből a gyárból megrendelni szinte minden eszközt, melyet előállítani képes és a honvédségnek/ rendőrségnek/ egyéb védelmi szerveknek szüksége van rá. Ezzel egyrészt hóval olcsóbb a későbbi beszerzés, másrészt minőségi, és cseppet sem elhanyagolhatóan nem jár tőkeexporttal, mert itthon, magyar munkavállalók állítják elő a termékeket.
-A jelenleginél kedvezőbb feltételek teremtésével ösztönözni az embereket, hogy belépjenek a honvédség kötelékébe, illetve megkezdjék tanulmányaikat a rendészeti szakközépiskolákban.
-A Vásárhelyi Terv kivitelezésébe nagy munkaerőt bevonni közmunkásként. Ez előirányzatként mintegy 4 000 – 5 500 munkavállalót jelent. Továbbá mivel többször költöztetni kell őket így a mobilépítmények elkészítése és szállítása is jelentős munkaerőt foglalkoztat.
-Erősíteni a lelki segítség rendszerét. különösen a nagyobb stressznek kitett dolgozók esetén. Ez főleg fegyveres és rendvédelmi, közegészségügyi és közoktatási dolgozókra vonatkozik. Számukra államilag alkalmazott, hozzáértő pszichológusok segítségét biztosítani díjmentesen. Továbbá az iskolákban a fiatalok számára szintén. Ezzel országosan az állam mintegy 1 500 munkahelyet teremthet.
Fő munkahely megtartási csomag:
-Az állam átvállalja minden 51 főnél kevesebb magyar munkavállalót foglalkoztató, legalább 90%-ban magyar tulajdonú vállalatnál dolgozók bérének egy részét. Ez előirányzatként a 2009-re tervezett minimálbér 20%-a, vagyis 14 000 Ft (elvégre a többség minimálbéren foglalkoztat, de természetesen ekkora összeget akkor is kapnak, ha magasabb fizetésen foglalkoztatnak).
Ennek indoklása egyszerű. Mert lehetne operálni tovább a járulékokkal, de úgy véljük szerencsésebb a fix összeg. Ezzel ugyanis a szerényebb keresetű dolgozókat összességében érdemesebb foglalkoztatni, mint az egységes járulékkedvezménnyel, legyen az akár állandó, akár ideiglenes.
Ez is hatalmas összeg, de még mindig kevesebb, mintha a nehéz helyzet miatt elbocsátott munkavállalók tömegeit kellene segélyezni. Ráadásul így sok munkahely megmarad.
A programot első lépcsőben 2009 június 1.-jéig kell tervezni, szükség esetén, ha nem is ilyen nagy állami kiadásokkal, de részlegesen kitolni.
Ennek a programrésznek egy másik jelentős lépése, hogy mivel az illető dolgozók közvetlenül az államtól kapják ezt a pénzt, nem a vállalatokon keresztül, így kevéssé van lehetőség csalásra. Értelemszerűen csak a bejelentett dolgozók után járhat, tehát egyúttal arra is ösztönözhet, hogy több dolgozó legyen bejelentve, aki eddig a fekete és szürke gazdaságban működött.
Összességében mindezen intézkedések hatalmas terhet nyomnának a költségvetésre, legalábbis 2009 évben bizonyosan, egyúttal teljesen csődközeli helyzetbe juttatnák az országot.
Viszont szükségesek a válság átvészeléséhez, mert ennek híján sokkal nagyobb károkat szenvedne az ország hosszútávon. Így megmarad a munkahelyek nagy része, az elvesztettek egy része újakkal lenne pótolva, tehát a foglalkoztatottság alig, vagy nem is romlana. Komoly eséllyel, ha kis mértékben is kifehéredne a gazdaság.
Több stratégiai vállalat megmenekülne, létesülne egy új állami vállalat, mely hosszútávon igen hasznos, és szükséges termelést folytatna, amivel csökkenne az import szükséglet.
Ugyan nem azonnal, de elérhető lenne a hitelügyi előrelépés, mert a hitelezők látva a jövő orientált intézkedéseket nagyobb bizalommal lennének az iránt, hogy hazánk képes visszafizetni kintlévőségeiket, vagyis nem a pusztulásába, hanem virágzása felé tart.
Lényegében tehát: nagyon fájna, de szükséges.
MHI SZT
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
